Az MTI birtokába került jelentésben az szerepel: “a pénzügyi és adatszolgáltatási szabályozók megszegése nem feltétlenül kell, hogy a politikainak nevezett felelősség szintjén rekedjen meg.
Amennyiben annak büntető alanyi oldalai fennállnak, az idézett szabályok megsértése a büntető törvénykönyv rendje szerint szankcionálható”.
A szakértői anyag a költségvetési adatok torzító meghamisítását, a PPP-t, mint minden további gazdaságossági megfontolás nélkül tömegesen alkalmazni rendelt konstrukciót, egyes jelentős nagybeszerzéseket és a nyilvánvaló, rendszeres és folyamatos túlszámlázásokat tekinti olyan kormányzati lépéseknek, “amelyek felelősségi köre akár túl is mutathat a szokásos politikai felelősségen”. A jelentés szerint mindezek mögött ugyanis már nem csupán egy-egy esetleges konkrét törvénysértés, hanem egy a “folyamatos törvénysértések sorát megalapozó elv vagy elvrendszer megléte feltételezhető”, ugyanakkor ezt a feltételezést csak az arra törvényben jogosított hatóság teheti megalapozott gyanúvá.
A jelentés írója úgy látja, a 2002 és 2010 közötti kormányzati időszakban a középső két kabinet felelősségi köre és mértéke lényegesen nagyobbnak tűnik, mint a 2002-ben hivatalba lépőé, illetve a 2010-ben hivatalból távozóé. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a 2002-ben hivatalba került kormány “részben korábbi társadalomnak tett kormányzati kötelezettségvállalásokat teljesített”, a 2009-ben kormányra került adminisztráció pedig már “javarészt a 2009-re kialakult helyzet mederben tartására törekedett, bármi súlyos áron is” – olvasható az anyagban.
Hanyagság? Szándékosság?
A jelentés szerint ez azonban nem teheti szükségtelenné mindegyik kormányzat azon hasonló természetű egyedi ügyeinek vizsgálatát, “amelyek már önmagukban felvetik a hanyag gondatlanságtól kezdődően, a luxurián és a szándékosságon át, egészen a célzatosságig minősülhető büntető törvénykönyvi tényállások megvalósításának megalapozott gyanúját”. Ezeket azonban a jelentés szerint csakis esetről-esetre lehet vizsgálni.
A fideszes Varga István az albizottság ülésén Gyurcsány Ferenc volt kormányfő őszödi beszédét idézve beszélt a büntetőjogi felelősséggel kapcsolatos szakértői megállapításokról. Hangsúlyozta: nem volt még olyan soha politikai vezető, aki bevallotta volna, hogy mindent meghamisítottak és hazudtak, de ez nem jelenti azt, hogy az albizottságnak vagy a parlamentnek a felelősség kérdésében állást kell foglalnia. Majd az arra illetékesek eldöntik, hogy van-e alapos gyanú vagy sem – tette hozzá.
Steiner Pál, az albizottság MSZP-s alelnöke ugyanakkor a szakértői jelentésről azt mondta, hogy az “iromány” önmagában nem megalapozott. Hangsúlyozta: a jelenlegi jogrendben elképzelhetetlennek tartja, hogy államadósság képzése “elkövetési magatartás” legyen.
Az MSZP abban partner – mondta -, hogy jobban megismerjék az államadósság kérdését, de abban nem, ha csak politikai boszorkányüldözésre szolgál az albizottság. Úgy vélte, az albizottság kompetenciazavarban van, mert előbb az elemzőmunkát kellett volna elvégezni. Szerinte ezért célszerű lenne megismerni, hogy az államadósság hogyan alakul Európában, mit mondanak erről a szakértők, és célszerű lenne meghallgatni a volt és jelenlegi pénzügyminisztereket is. Ezt a javaslatát a bizottság kormánypárti többsége leszavazta.
A jobbikos Gyüre Csaba arról beszélt, hogy az államadósság képzése valóban nem büntetőjogi kategória, ugyanakkor azokkal a gazdasági “trükkökkel” kapcsolatban, amiket a korábbi kormányok elkövethettek, akár már megállhat egy büntetőjogi vizsgálat. A politikus azt javasolta, hogy a költségvetési bizottság és az alkotmányügyi bizottság egy közös albizottságot hozzon létre, hogy a gazdasági és a jogi szakemberek együtt tudják vizsgálni az államadósság növekedésének okait.
Az ülés végén úgy döntöttek, hogy az albizottság jelentésében szerepeltetik majd ezt a javaslatot.
Cser-Palkovics, az albizottság fideszes elnöke bejelentette, hogy az albizottság jelentéstervezetét a következő ülésre készítik el. A 2002-2010 közötti államadósság-növekedés miatti esetleges jogi felelősséget vizsgáló parlamenti albizottság október elején alakult meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának döntése alapján. A testületet erre a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága kérte fel július végi jelentésében.
