A fogyasztói árak az előző évhez képest 3,9, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal nőttek a KSH ma publikált gyorsjelentése szerint. A Bloomberg által megkérdezett elemzők a szeptemberivel azonos, 3,6 százalékos éves ütemre számítottak.
Éves összevetésben az élelmiszerek 5,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (43,4%), a margarin (22,7%), a liszt (18,9%), a kávé (15,9%), a sertészsiradék (12,7%), a péksütemények (11,7%), a tej (8,9%), az étolaj (8,8%), a kenyér (8,2%) és a csokoládé, kakaó (7,9%) ára. Árcsökkenés volt az idényáras élelmiszereknél (12,9%). Az átlagosnál jobban, 7,4%-kal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 17,8%-kal, a gyógyszereké, gyógyáruké 4,2%-kal.
Szintén átlag felett, 5,9%-kal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gázé 15,6%-kal, a távfűtésé 7,6%-kal, a vezetékes gázé 5,6%-kal. A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,2%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Elemzői vélemények
Az elemzők által vártnál magasabb októberi inflációs adat egyrészt a szociális alapú gázár és távhőár támogatás csökkenése miatt bekövetkezett 1,6 százalékos havi energia áremelkedéssel, másrészt a ruházati cikkek szezonváltásból adódó 3,8 százalékos, illetve 2,7 százalékos havi járműüzemanyag áremelkedésével függ össze – mondta Barta György. A CIB Bank vezető elemzője hozzátette azt is, hogy a tartós fogyasztási cikkek és a piaci szolgáltatások jóval az átlag alatt, 0,2 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt, ami a gyenge belső kereslettel magyarázható.
Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője kollégájához hasonlóan értékelte az októberi adatot, megemlítve, hogy az élelmiszerárak növekedési üteme tovább mérséklődött a bázishatások miatt. Kissé meglepetést okozott az alkohol, dohánytermékek októberi áremelkedése, holott ebben a csoportban novemberben várható jelentősebb árnövekedés a jövedéki adóemelések hatására – fűzte hozzá.
A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra.
Suppan Gergely számítása szerint a 12 havi infláció az év végén 4,1 százalék lesz, Barta György 4,2 százalékra számít. Az elemzők a 2011. évi átlagos inflációs adatot 3,9, illetve 4 százalékra várják.
A jövő év elejének áremelkedési ütemét erőteljesen növeli inflációt az áfa felső kulcsának emelése, bár ez feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe – állítja Suppan Gergely. Levezetése szerint 2012 elején 5 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6 százalék lehet. Ezen hatások kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél elérése.
Barta György kissé magasabb, 5 százalék körüli átlagos inflációt vár 2012-re, miközben továbbra is gyenge belső kereslettel és gyenge béroldali nyomással számol.
A kamatvárakozással kapcsolatos kérdésre a CIB Bank vezető elemzője azt felelte, hogy fundamentális okok nem indokolnak kamatemelést. Ugyanakkor ha a történelmi magasság, azaz 317,59 fölé kerül az euró/forint árfolyam, akkor „megremeghet az MNB monetáris döntéshozóinak keze”, hiszen a gyenge forint inflációs kockázatot jelent – tette hozzá Barta György.
Suppan Gergely szerint az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban pedig amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában. Az említett okok miatt a piaci turbulenciák erősödése esetén az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet – véli a Takarékbank vezető elemzője.
