Magyarországi érdekeltségű német vállalatok, bankok, továbbá magas rangú politikusok, parlamenti képviselők, valamint Magyarországgal foglalkozó német újságírók vettek egy, a magyar uniós elnökséghez időzített pódiumbeszélgetésen Berlinben. Magyar részről az eszmecserén Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Intézet vezérigazgatója volt jelen.
Cséfalvay Zoltán szerint a német befektetők méltányolják a magyar reformtörekvéseket, és – szavai szerint ami még ennél is fontosabb – értik is ezeknek a törekvéseknek az irányát. Az államtitkár ennek kapcsán utalt arra, hogy a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazódó magyar törekvések egyik legfontosabb eleme a munkaerő-piac, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása.
Ez emlékeztet a 2003 és 2005 között végrehajtott német reformintézkedésekre, amelyek – mint fogalmazott – szélesebbre nyitották a segélyekből, valamint a munkából való megélés közötti ollót, ezzel pedig erőteljesebb mértékben ösztönözték a foglalkoztatást. Az akkori német intézkedések egyébként nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Németország sikeresen vészelte át a válságot. Az államtitkár szerint a Széll Kálmán Tervben foglalt munkaerő-piaci intézkedések, a nyugdíjreform iránya is hasonló, és ezt a német résztvevők is felismerték.
A találkozón napirenden szerepelt a munkaerő szabad áramlása, különös tekintettel arra, hogy május elsejétől Németország is teljes mértékben megszünteti a korábbi, az új uniós tagállamokat, köztük Magyarországot sújtó korlátozásokat. Az államtitkár ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a német munkaerő-piacon bizonyos szakmák terén nagy a munkaerő-hiány. A korábbi német félelmek megszűntek, ma már – mint értékelte – a németek is úgy érzik, hogy a hét évvel ezelőtti, a munkaerő hatalmas beáramlásától tartó aggodalmak alaptalanok voltak.
