Peter Bofinger, a német gazdaság helyzetét és kilátásait rendszeresen értékelő “öt bölcs” egyike a Handelsblatt online kiadásának nyilatkozva elmondta: az euró válsága csak egy átfogó koncepció segítségével oldható meg. Ennek egyik elemének egy uniós Marshall-tervnek kell lennie.
Bofinger szerint ez olyan átfogó európai beruházási program a bajba jutott országok számára, amely segíti az utóbbiak gazdaságát talpra állni az IMF által elrendelt radikális (takarékossági) kúra után.
A tekintélyes német közgazdász az erősen eladósodott államok adósságainak átütemezése mellett javasolja a közös eurókötvény-kibocsátását is. Ezek a kötvények szerinte lehetővé tennék annak megelőzését, hogy Olaszországot és más államokat is “megfertőzzön” a válság.
Egyúttal ezek révén az erősen eladósodott országok hozzáférhetnének alacsony kamatozású finanszírozási forrásokhoz. Feltétel volna ugyanakkor, hogy az érintett államok költségvetését előzőleg jóváhagyja az Európai Bizottság.
Bár az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport, az Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker kiáll a közös európai kötvénykibocsátás mellett, a legnagyobb európai gazdaság, az euróövezet húzóereje, Németország alapvetően ellenzi ezt, sőt a második legerősebb tagország, Franciaország is.
Osztja Bofinger nézeteit a német liberális párt (FDP) elnökségének tagja. Jorgo Chatzimarkakis szerint Görögországon rendhagyó módon lehetne segíteni, például azzal, ha az Athén által még igénybe nem vett kohéziós pénzeket közvetlenül Brüsszel vehetné kezelésbe. Egy “kis Marshall-terv” révén gyorsan föl lehetne pörgetni a gazdasági növekedést – vélekedett az FDP-politikus, aki szerint jelenleg mintegy 20 milliárd euró van parkoló pályán.
Támogatja az elképzelést a düsseldorfi gazdaság- és konjunktúrakutató intézet (IMK) igazgatója is. Gustav Horn szerint van értelme egy Marshall-tervnek, mert ez lehetővé tenné az érintett államoknak, hogy kijussanak az adósságcsapdából. A problémákon csak így lehetne úrrá lenni, nem pedig az erőltetett takarékossági politikával – fejtette ki.
