“Magyarország másként csinálja a dolgokat”. Ezt írja az Európában megjelenő amerikai üzleti napilap, amely szerint a magyar kormányfő úgy akarja serkenteni a növekedést és helyreállítani az ország pénzügyi helyzetét, hogy közben szakít az “uralkodó gazdasági ortodoxiával”.
“A piacok egyelőre a kedvező eshetőségre számítanak, de vajon még meddig?” – tette fel a kérdést a cikk írója. Richard Barley szerint a kormány lépéseinek komoly kockázatai vannak, például visszaüthet az is, ha az állampolgárokat visszakényszerítik az állami nyugdíjrendszerbe.
Fennáll a kockázata annak, hogy ha kormányzati részről beavatkoznak a központi bank inflációs célkitűzésébe – a 3 százalékosnál magasabb inflációs cél kitűzése érdekében -, akkor az alááshatja a központi bank inflációfékező szerepének hitelességét.
A szerző szerint az Orbán iránt tanúsított piaci türelem hamarosan próbatételnek néz elébe, mert sokak szerint a növekedés 2-3 százalékhoz lesz közelebb, és a tartós kiadáscsökkentő intézkedések híján a deficit újra növekedni fog, miután az idén 3,8 százalékra csökken.
Magyarország hitelbesorolása “nyomás alá” került, és jövőre 4 milliárd euró külföldi adósságot kell újrafinanszírozni. A The Wall Street Journal Europe szerint a gazdaságpolitikai hagyományokkal szakító kísérlet akár hagyományos válsággal is végződhet.
A Moody’s – alelnöke szerint – “figyelemmel kíséri” a helyzetet, a magyar besorolásra érvényes negatív kilátás nem jelenti azt, hogy “azonnali” további leminősítés lenne várható. A kormánynak a költségvetési számoknál azonban “messzebbre kell tekinteni”, a nyugdíjmódosításokból eredő jövedelmek átmenetileg enyhítik ugyanis csak a kormányra nehezedő nyomást.
Magyarországon – ugyanúgy, mint Európa más országaiban – kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok, és a társadalom öregedésével járó költségek is az “adósosztályzati megfontolások” részét képezik. E “megfontolások” kiterjednek arra is, hogy egy adott ország milyen mértékben kezeli ezt a kérdést – tette hozzá Dietmar Hornung.
A tőkealapú nyugdíjpillér “lebontásával” relatív értelemben romlik az ország nyugdíj-kötelezettségi pozíciója. A magyar közfinanszírozási helyzet fenntarthatóságának “egyértelműen jót tenne” egy tartós jellegű konszolidációs stratégia, amely kezelné a nyugdíj-kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő közép- és hosszú távú gondokat is – mondta.
“Nem tetszik nekünk, ami Magyarországon történik, beleértve, hogy a forint jelenleg a régió legsérülékenyebb devizája”. Elisabeth Andrew, a Nordea Bank vezető devizapiaci elemzője a Bloomberg szerint úgy fogalmazott: a piac egy idő után megakadályozza majd, hogy a kormány további károkat okozzon.
A lengyel miniszterelnök gazdasági főtanácsadója a Moody’s Magyarországot leminősítő lépését követően hangsúlyozta, hogy Varsó nem követi Budapestet a nyugdíjrendszer radikális átalakításában. “Magyarország példája megmutatja, hogy a rövid távú, egyszeri megoldások nem működnek” – fogalmazott Michal Boni a Reutersnek nyilatkozva.
