Közeledni látszik a görög gazdaságot megmentő, az IMF, a Világbak és az EU által fizetett pénzügyi csomag bejelentése, ami a keddi és szerdai pánik után csütörtökön megnyugtatta, vagy legalább is kivárásra sarkallta a befektetőket: az európai tőzsdeindexek és a BUX a pozitív tartományban mozogtak, az euró és a forint gyengülése megállt.
Jót tett a befektetők lelkének, hogy Obama elnök felhívta Merkel kancellárt, és egyetértettek abban, hogy határozott és gyors cselekvés szükséges Görögország érdekében, valamint annak is örülhettek, hogy Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter megerősítette: országa részt vesz a mentőakcióban.
A görög krízist figyelemmel kísérőknek két dátumot érdemes szem előtt tartaniuk. Május 9-én Észak Rajna-Vesztfáliában tartományi választásokat tartanak, amelyeken a CDU-vezette koalíció elbukhatja felsőházi többségét; vélhetően addig Merkel kancellár nem kíván látványosan sok pénzt áldozni a rosszul gazdálkodó és notóriusan hazudozó Görögország támogatására, mert az feltehetően nem nyerné el az adófizetők tetszését. A második dátum május 19-e: ekkor kell 9 milliárd eurónyi lejáró államadósságot törlesztenie Görögországnak.
A jó hírekre is vevő befektetők kedvét tovább javíthatta, hogy Németországban a munkanélküliek száma a vártnál nagyobb mértékben, közel 200 ezer fővel, 3,4 millióra csökkent, így az állástalanok aránya 8,1 százalékos áprilisban. A dolgozók viszonylag magas számából az következik, hogy a német gazdaság, így a valutaunió egészének növekedése is a reméltnél nagyobb lehet.
Mennyi a számla vége?
Néhány hete még 35-40 milliárd eurós mentőcsomagot vártak a piacok, kedden a német gazdasági miniszter egy lapinterjúban már 135 milliárdos, hároméves segélyezési tervről beszélt (összevetésként: hazánk 2008 őszén 20 milliárd eurónyi hitelkeretet kapott).
Görögország a következő három évben összesen 77 milliárd eurónyi adósságot és 30 milliárd eurónyi kamatot kell törlesztenie, így a mentőcsomag elsőre súlyosnak tűnő összege nem is olyan nagy – figyelmeztet friss elemzésében a Crédit-Agricole CIB. Ráadásul ennyi pénz sem biztos, hogy meggátolja a „pénzügyi fertőzés” terjedését, miután a terv kizárólag Görögországgal foglalkozik, így az ottani adósságspirál viszonylag megnyugtató rendezése után a befektetők és spekulánsok figyelme a többi, egyensúlyzavarral és eladósodással küzdő dél-európai eurózóna-tagország felé fordulhat. Portugália lehet a következő láncszem – vélik a Crédit-Agricole CIB elemzői.
Muszáj pénzt pumpálni Görögországba
A közös pénzügyi segítségnyújtáson kívüli forgatókönyveket vett sorba összeállításában a BBC.
Az első forgatókönyv szerint Görögország fizetésképtelenséget jelent, majd leül hitelezőivel tárgyalni. Azt ajánlja nekik, hogy követeléseik 50-80 százalékát fizeti csak vissza, azt is jóval később a vártnál; a hitelezők ezt, más lehetőségük nem lévén, elfogadják. Ezt követően vélhetően teljesen elfordulnának a görög államkötvényektől, vagyis egyáltalán nem volnának hajlandóak finanszírozni az államadósságot, ráadásul az eurózóna többi, bajban lévő országát is csak jóval drágábban hiteleznék. Elképzelhető az is, hogy innentől már a spekulánsok kizárólag az eurózón szétesésére játszanának, vagyis egyesével próbálnák lehetetlen helyzetbe hozni az eladósodott déli államok gazdaságát.
A gazdaság dinamizálása érdekében a görögök megtehetnék, hogy átmenetileg felfüggesztenék valutauniós tagságukat. Ez azt jelentené, hogy ismét bevezetnék a drachmát, amelyet leértékelnének, majd a gazdasági stabilizációt követően, néhány év múlva más egyensúlyi árfolyamon visszatérnének az euróövezetbe. A BBC szerint az leértékelődő nemzeti valuta olcsóbbá tenné a munkaerőt, meglökné a kivitelt, és vonzóbbá tenné a turisták számára Görögországot (ugyanannyi euró több drachmát, szebb nyaralást jelentene). Ellene szól viszont, hogy a leértékelés azonnal növelné a – drachmában számított – államadósságot, a növekvő adóssághegy pedig a nem múló fizetési nehézségekkel együtt azonnal valutaválságot, államcsődöt és az ország totális elszegényedését hozná – mint ahogy ez történt 2001-2002-ben Argentínában.
A görög gazdaság látványos és Európában a közelmúltban példátlan összeomlása nyilván az eurózóna egészét is megrázná – véli a BBC, így a hitelnyújtásnak és ezzel együtt példátlanul kemény megszorító, egyensúlyteremtő intézkedések kombinációjának rövid távon vélhetően nincs alternatívája.
Kár erőlködni?
A drága munkaerő, az egyes országok fegyelmezetlen költségvetési politikája, és az euró 2002-től 2008-ig tartó erősödése nyomán az eurózóna elveszítette versenyképességét – nyilatkozta a CNBC-nek Nouriel Roubini, a New York Egyetem professzora, akit közgazdász guruként tisztelnek azóta, hogy pontosan megjósolta a világválság mértékét.
Görögország pénzügyi megsegítése a fenti gondok egyikét sem orvosolja, és azt üzeni a piacoknak, hogy az EU döntéshozói azokkal nem is kívánnak foglalkozni – mondta a közgazdász, aki legutóbbi blogbejegyzésének már „Az eurózóna a felbomlás határán” címet adta.
