Tömeges perindítások várhatóak a következő hetekben CDO-ügyben. A Figyelő az elmúlt időszakban többször is foglalkozott az ominózus termékkel, amelyet a magyar bankok közül messze legnagyobb tételben a K&H terített privátbanki ügyfelei körében (legutóbbi cikkünk: Üres volt a csomag – Figyelő, 2009/15. szám). Úgy tűnik, pénzük nagy részét elveszíthetik azok, akik vettek belőle, s mivel a károsultak jogászai szerint a szerződésék megtámadásának egyik határideje közeledik, egyre többen fordulnak bírósághoz.
Rajz: Dániel András
Sérelmek
A CDO a collateralized debt obligation rövidítése. A termék hivatalosan – a pénzügyi felügyelet definíciója szerint – adósságfedezetű kötelezettség, jellemzően hitelek, kötvények, vagy egyéb eszközök mögöttes fedezetével kibocsátott magas kockázatú értékpapír. A károsultak szerint ők ezzel nem voltak tisztában, állításuk szerint nekik minimális kockázatú, de magas hozamú termékként adták el a „szintetikus vállalati követelésekhez kapcsolt elsőrangú kötvényeket”.
A válság beütésekor a CDO-k árfolyama meredeken csökkenni kezdett, ugyanakkor a mai napig rendben fizetnek hozamot. A károsultak fő sérelme az, hogy a K&H a termékre likviditási garanciát vállalt, amit utóbb megszüntetett. Vagyis úgy adta el a konstrukciót, hogy azt bármikor pénzzé lehet tenni, majd ez a lehetőség hirtelen szertefoszlott, s a vevők ott ülnek az akár 35 éves futamidejű, eladhatatlan papírokban.
A mostani perindítások időzítése is éppen ezzel van összefüggésben. Az egyik jogcím ugyanis, ami kapcsán a károsultak megtámadhatják az CDO-szerződéseket, az ügyfél megtévesztése. Ilyen esetben a jogszabály szerint egy éven belül lehet keresetet indítani. A károsultak szerint abban a pillanatban szembesültek azzal, hogy a bank megtévesztette őket, amikor értesítést kaptak a CDO-k visszaváltásának megszüntetéséről, a másodpiaci likviditás hiányáról. A bank ügyfelei jó részének tavaly májusban, illetve júniusban küldte ki ezt az információt, ezért pörögtek fel most az események.
„Több bizonyítékunk is van arra, hogy a bank nem teljesítette tájékoztatási kötelezettségét” – mondta lapunknak Magyar Gábor ügyvéd, az egyik károsulti csoport jogi képviselője. E bizonyítékok egyike nyilván a felügyelet határozata CDO-ügyben, amely kimondta, hogy a K&H súlyosan megsértette a tőkepiaci törvényt.
Ha per, hát…
A bank a jelek szerint áll a perek elébe. Kérdésünkre a K&H-nál mindössze annyit közöltek, hogy kiemelten kezelik az ügyet, részükről „nagy számú magasan képzett szakértő vizsgálja a befektetések aktuális állapotát, a helyzet tisztázására irányuló kérelmeket. Amennyiben egy alapos vizsgálat a banknál hiányosságokat tár fel, a K&H Bank megpróbál megoldást találni az ügyféllel”.
Az érintetteknek a hetekben kiküldött egyenlevélben viszont egyebek mellett az is szerepel, hogy mivel a CDO-k ma is fizetnek hozamot, a bank eleget tesz szerződéses kötelezettségének. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a K&H-t elmarasztaló felügyeleti határozat nem vonatkozik egyes ügyfelekre, az abban foglaltakat nem lehet precedens értékűnek tekinteni.
Magyar Gábor elmondta, hogy a bank a perindítás előtti utolsó felszólításokra sem reagált, így valószínűleg az ő ügyfelei is heteken belül elindítják a jogi procedúrát. Noha ennek ideje alatt is van lehetőség a megegyezésre, kevés beszélgetőpartnerünk számít arra, hogy ez bekövetkezik. Magyar Gábor szerint jó esetben az idei év végén tárgyalhatják a bíróságok az első CDO-ügyeket. A perre menő károsultak abban bíznak, hogy visszaállhat a szerződéskötést megelőző állapot. Ha pedig mégsem így dönt a bíróság, jogászok öt éven belül egy másik jogcímen is megtámadhatónak vélik a CDO-szerződéseket.
