Sokakat késztetett az „elértük a gödör alját” következtetésre az a tény, hogy a harmadik negyedévben a magyar GDP mindössze 1,0 százalékkal (naptári hatás nélkül számítva 0,9 százalékkal) bővült. Ám akadnak, akik nem ennyire derűlátók. Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója például egyáltalán nem tartja triviálisnak, hogy a gazdaságnak ennyire kell lelassulnia kiigazítások idején.
Véleményével nem volt egyedül az ELTE Társadalomtudományi Kar közgazdasági szakcsoportjának vitafórumán. Oblath Gábor, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja például kifejtette, hogy a tartós növekedés feltételei erodálódhattak az elhúzódó költségvetési expanzió idején. Így a kutató szerint semmi sem biztosítja, hogy a mostani korrekciós időszak lecsengésével a gazdaság képes lesz visszakapaszkodni a korábbi, 4 százalék körüli ütemmel jelzett szintre. „Nem zárható ugyan ki, hogy a megszorító intézkedéseket követően a növekedés automatikusan beindul, de ennél kevésbé optimista forgatókönyvek is megvalósulhatnak” – fogalmazott Oblath.
Bartha Attila a spanyol és a portugál gazdaság vergődését hozta fel példának, ahol a fiskális stabilizációs kísérlet nem járt sikerrel, nem javult az oktatási színvonal, nem értek el eredményt a foglalkoztatási helyzet javításában. Utóbbi tekintetében 10 százalékponttal rosszabbul állunk, mint a régiónk átlagosan 60 százalék körüli foglalkoztatási rátát felmutató országai. Ennek fő oka, hogy az elmúlt években szinte mindenütt fellélegezhetett egy kicsit a munkaerőpiac, kivéve a drámai munkaerőterhektől szabadulni képtelen Magyarországot.
„Amíg a kínálati oldal növekedési tényezői nem változnak meg, addig nem lehet visszatérni a korábbi, viszonylag gyors bővülési ütemmel fémjelzett növekedési pályához” – szögezte le Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ igazgatója. Ő a foglalkoztatási problémák mellett az alacsony termelékenységet, valamint az üzleti szektor bizalmatlanságát és bizonytalanságát említette kerékkötőként. Kovács Mihály András, a jegybank konjunktúra elemzési osztályának főmunkatársa szerint az is kérdéses, az ezredforduló után valóban 4 százalékos volt-e a tempó, hiszen ezt a korábbiaknál sokkal magasabb fiskális hiány mellett produkálta a gazdaság. „A górcső alá vett sikeres gazdasági kiigazítások közös ismérve, hogy röviddel az intézkedések után beindult a beruházási és a fogyasztási boom” – mutatott rá az elemző. Mivel nálunk mindkét téren mérsékelt expanzió várható, a kiigazítási csomag összességében nem bizonyul feltétlenül növekedésbarátnak.
