Gazdaság

Esélyes befutó

Előrehozta december közepére ígért döntését Kóka János, amikor az SZDSZ Ügyvivő Testülete előtt végre megnevezte utódját.

Néhány héttel az eredetileg vállalt határidő előtt, Kóka János miniszter Kákosy Csabát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kabinetfőnökét nevezte meg utódjaként a tárca élén. Miután az SZDSZ 12 tagú Ügyvivő Testülete sem idegenkedett a jelöléstől, már csak Gyurcsány Ferenc bólintására van szükség az új gazdasági miniszter kinevezéshez.
Úgy tűnik, Kóka felmérte: nem volt szerencsés, hogy bár már júliusban bejelentette, távozik a kormányból, egészen decemberig időt kért az utódkeresésre. Elemzői értékelések már korábban utaltak rá, hogy élvonalbeli politikustól egy efféle vitatható taktikai lépés csupán arra volt jó, hogy gazdasági körökben bizonytalanságot és feszültséget keltsen. „Kóka a bejelentést követően kormánytagként valóban úgynevezett béna kacsa, azaz mozgásterét vesztett politikus lett, de látni kell, hogy nyár óta inkább pártelnökként kívánt bizonyítani” – húzza alá Török Gábor politológus. A Vision Consulting igazgatója hozzáteszi, ebből a szempontból irreleváns, miként megy végbe az utódlás, különösen, hogy a lényeget, vagyis jelöltjének elfogadtatását Kóka sikerrel teljesítette.


Esélyes befutó 1

OSZTÁLY, VIGYÁZZ! Az, hogy Kókát az SZDSZ jobban érdekli a miniszterségnél, már pártelnöki kampánya alatt is tudható volt. Elődje, Kuncze Gábor idején is vitatkoztak már arról a Gizella utcai pártközpontban, jó-e, ha az elnök miniszter is egyben. Egységes álláspont sosem alakult ki a kérdésben, az elnökválasztás idején az ellenjelölt Fodor Gábor azonban ismét felvetette a problémát. Erre válaszul Kóka – még szigorúan az SZDSZ-en belül – ígéretet tett arra: egy éven belül feláll a miniszteri székből, hogy a pártszervezésre koncentrálhasson. Dolga így is lesz elég, hiszen a párton belül is elismerik, a szabad demokraták leggyengébb pontja éppen a szervezetlenség. Mindezt azzal magyarázzák, hogy az SZDSZ laza baráti viszonyok mentén alakult, és azóta sem sikerült professzionális párttá válnia. „Ma is inkább egy fegyelmezetlen, klikkesedő, pletykás, összezárni képtelen, civódó középiskolai osztályra emlékeztet a párt” – jellemezte a viszonyokat egyik forrásunk. Erényként értékelik viszont liberális körökben, hogy míg az MSZP és a Fidesz jelenleg is ideológiai kérdéseken rágódik, alapértékeket definiálva újra, az SZDSZ-ben ilyesmiről nincs vita. Még akkor sem, ha úgy tűnik, a Kóka-féle neoliberális szemlélet rendre összecsap a Fodor Gábor nevével fémjelzett balliberális vonallal.


KÁKOSY CSABA

■ 38 éves, jogász.
■ Dolgozott a CIB-nél, majd a Magyar Nemzeti Bankhoz igazolt, ahol kilenc évet töltött el; ezen belül 1996-tól 2001-ig hazánk párizsi OECD-képviseletén, az MNB kiküldöttjeként tevékenykedett.
■ A GKM-ben 2004 óta kabinetfőnök; mondják, azóta ő viszi a hátán a házat.
■ Ismerői erényei között konszenzusteremtő képességét, liberális gondolkodását, operatív irányításban szerzett jártasságát, diplomáciai készségét, nemzetközi tapasztalatait és nyelvismere-
tét emelik ki. Mindez nyugodt természettel párosul, ami a feszült utódlási helyzetben is megmutatkozott: Kákosy póker arccal szem-
lélte végig a tülekedést a bársonyszék körül, amelybe végül maga huppanhat majd bele.

Kóka most tehát a pártra összpontosít; feladatának tekinti, hogy kialakítsa az SZDSZ vidéki bázisát, ami a miniszteri székből bajosan sikerülhetett volna. Amikor ez nyilvánvalóvá vált, bársonyszékét többen gusztálgatni kezdték. Lehetséges utódként először Garamhegyi Ábelnek, a GKM államtitkárának és külgazdaságért felelős kormánybiztosának a neve került be a köztudatba. Informátoraink szerint Garamhegyi úgy okoskodhatott, hogy ha Molnár Lajos lemondását követően annak államtitkára, Horváth Ágnes került az egészségügyi miniszteri pozícióba, úgy a „szokásjog” alapján a GKM-nél neki kell következnie. Tudomásunk szerint azonban Kóka sohasem biztatta Garamhegyit; azok után pláne nem, hogy munkatársát gyorshajtáson kapták, majd a HVG-ben közölt portréjában önmagát kezelhetetlen, a szabályokkal mindig hadilábon álló emberként jellemezte. Mentségére legyen mondva, a dupla öngól után az esélytelenek nyugalmával dőlt hátra az államtitkári székben…


Mindeközben persze az SZDSZ háza táján is akadtak aspiránsok. A hamarosan bekövetkező üresedés hallatán Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár sem maradt közömbös. Párttársaitól úgy tudjuk, sikeresen magáévá tette azt a „Kiss Péter-i hozzáállást”, miszerint ő ugyan nem áhítozik pozíciókra, de ha megtalálják, lesz, ami lesz: beugrik. Az utódlási kérdés tekintetében ennél érdekesebb fordulat volt a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Szetey Gábor nevének felbukkanása. Gazdasági minisztériumi körökből úgy tudjuk, ennek előtörténete, hogy tárgyalások folytak vele, mi lenne, ha államtitkárként átülne a GKM-be. Szetey erre ráduplázott, jelezve: kizárólag a miniszteri poszt jöhet nála szóba. Bár a beszélgetés egy „nem”-mel zárult, az ő fejében az epizód mégis lezáratlan beszélgetésként élt tovább, ami így vagy úgy, de szárnyra kapott a sajtóban is. A kudarc állítólag nem viselte meg; beszélik, újabban a 2010-es főpolgármester-választás hajrájában látná szívesen magát.

FINISBEN. Szalay-Berzeviczy Attilának, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnökének a nevét információink szerint a vele állandóan küzdő, javaslatait folyamatosan torpedózó Horn Gábor dobta be a köztudatba – figyelemelterelő hadműveletként. A szabad demokrata ügyvivő azonban ekkor még nem tudhatta, hogy pártjának Fodor Gáborhoz kötődő része valóban Szalay-Berzeviczyben gondolkodik, sőt meg is keresték ezzel az ajánlattal.



Esélyes befutó 2

Kóka János. Nem várt tovább az utód kijelölésével.

A nem titkoltan 2008-as újraválasztásában bízó tőzsdeelnök közleményben cáfolta, hogy nyitott lenne bármilyen kormányzati pozíció elfogadására, s ezzel némileg felhangosította az ügyet.
A küzdelemből végül Kákosy Csaba került ki győztesen. A döntésben visszaköszön Kuncze szellemi öröksége. Az SZDSZ korábbi elnöke úgy tartotta: jó, ha olyasvalaki kerül a miniszteri székbe, aki eleve a tárcánál van. Ellenkező esetben a munka első féléve azzal telne, hogy ismerkedik az ügyekkel, a második félév pedig az ismerkedés alatti ügyetlenkedés helyrehozásával, ami luxus, ha azt vesszük, hogy 2009-ben európai parlamenti, 2010-ben pedig hazai országgyűlési választások lesznek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.