Gazdaság

Nem mindenhol pezseg

Az ezredforduló idején összehangolatlanul folytak az országban a termálfürdő-építkezések. A koncepció azóta is várat magára - igaz, immár pénz sincs.

Celldömölkön két éve, szeptemberben nyitotta meg kapuit a Vulkán Fürdő. Az épület, a gyógyászati rész és a medencék használatbavételét közel egy év elteltével élménymedence és mélyfúrású kút átadása követte. A beruházások eddigi összege a 2 milliárd forinthoz közelít, ebből 560 millió volt a Széchenyi Terv keretében megítélt támogatás. A jelenlegi, évi mintegy 100 ezer fős vendégszám azonban nem elegendő a fürdő eltartására. „Ehhez legalább 180 ezer vendégre volna szükség” – vázol reális képet Bakó István igazgató. Most kiegészítő fejlesztéseket terveznek – csúszdák, vendéglő, hotel és camping megépítését -, ehhez azonban további befektetőkre lesz szükség.


Nem mindenhol pezseg 1

EGYENETLEN ELOSZTÁS. Celldömölk azon hazai önkormányzatok egyike, amelyiknek jutott a rendszerváltás utáni legnagyobb állami céltámogatásból: abból a közel 29 milliárd forintból, amelyet a Széchenyi Terv keretein belül, 2001-2002-ben termálfürdő- és szállásfejlesztési célra kiírt pályázatokkal lehetett elnyerni. Az eredményhirdetést követően 58 induló érezhette magát szerencsésnek. Az azóta felépült létesítmények némelyike azonban megélhetési gondokkal küzd, jellemzően az elégtelen vendégszámból adódóan – például mert más közeli fürdők elszívják a vásárlóerőt, vagy rossz volt az építési koncepció.

„A Széchenyi Terv e pályázata során sajnos nem volt szempont a fürdők egyenletes területi eloszlása” – tekint vissza Boros Szilárd, a Váti Kht. stratégiai tervezési és vidékfejlesztési irodájának tervező-elemzője. A támogatások odaítélésénél nem volt szempont, hogy a pályázó helyi, regionális vagy éppen országos jelentőségű gyógyfürdőt kíván-e, tud-e építeni. A fejlesztési körbe gyakorlatilag az került bele, aki akart. Nem volt követelmény a beruházások befejezésének ideje sem, emiatt a 2001-2002-ben elnyert pénzekből gyakran sok évvel később lett csak fürdő. Az egerszalóki beruházás első része és a gyomaendrődi projekt például csak az idén nyáron készült el.

Igaz, 2002 után országosan növekedett a fürdőkihasználtság, és a látogatószám – az 1996-1998-as 25 milliós mélypont után – újból elérte a nyolcvanas évek 40 milliós szintjét. Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára szerint a Széchenyi Terv e szegmensének értékelése nagyon sokrétű. Vannak pozitív példák is (lásd a keretes írást), amikor egy-egy termálfürdő felépülése után látványos fejlődésnek indult a környékbeli turizmus. A Hévíztől 15 kilométerre található kehidakustányi fürdőt is sokan támadták elhelyezkedése miatt. Ennek ellenére, úgy tűnik, megvan az üzemeltetéshez szükséges forgalom, és még Hévízről is átjárnak oda az emberek. Másfelől ebben szerepe lehet annak is, hogy Hévízen még mindig olyan beruházások folynak, amelyek a mennyiségi turizmus fejlesztését szolgálják, miközben a zsúfolt, alacsony színvonalú üdülő környezet egyre inkább lemarad világhírű versenytársaitól. Nemcsak a csehországi Karlovy Vary (Karlsbad) vagy Mariánské Lázně (Marienbad) nyugodt aurája nem hasonlítható hozzá, de már a honi Bükfürdő vagy Hajdúszoboszló is magasabb színvonalat tud kínálni.

Mindenesetre 2002 után leállt az addigi program, márpedig a fürdőket folyamatosan fejleszteni kell, mert csak így lehet megtartani a vendégeket. A jelenlegi állami pályázati források a Regionális Operatív Programokból érhetők el, ezek azonban új fürdő építéséhez nem vehetők igénybe. Komoly összeget ígérő pályázatot öt év óta az idén írtak ki először, mégpedig a műemlék fürdőkre: végül ezek közül négynek jutott pénz az éppen aktuális felújításokra. Voltak ugyan kisebb pályázatok is, például a medencék vízforgató berendezéseire – ám az évi 100 millió forintból gazdálkodó alapból legfeljebb 5 milliót lehetett igényelni egy-egy medencére, miközben a vízforgatásra való átállás költsége átlagosan 30-40 millióra rúg. Nem csoda, hogy az első évben nem is használták fel az összes pénzt.

KONCEPCIÓHIÁNY. Közben pedig továbbra sincs egységes országos fürdőfejlesztési koncepció, amely jelentőség és a használat formái alapján osztályozhatná a fürdőket, és célirányos stratégiát tartalmazhatna a fejlesztésekről és a népszerűsítésről. Ezt csak részben pótolják az „alulról induló” kezdeményezések, a hazai fürdők összefogása. Jelenleg három régiós szintű klaszter működik az országban, amelyek területi alapon közösen próbálják a vendégkörüket megtartani, illetve bővíteni. A Magyar Fürdőszövetség fürdőkalauzokkal és a Magyar Fürdőalmanach háromnyelvű kiadásával, a Magyar Turizmus Rt. pedig hirdetésekkel segíti a létesítményeket, bár nehéz ezek eredményességét értékelni. A magyar fürdők önállóan is reklámozzák magukat különböző vásárokon, és a legfontosabb nemzetközi honlapokon is szerepelnek.

Mindeközben erősödik a külföldi konkurencia is: Burgenlandban és Alsó-Ausztriában sok jó minőségű fürdő található, s ezek az utóbbi időben nálunk is elkezdték hirdetni magukat. Talán azért is bátorodhattak fel, mivel az árak kezdenek kiegyenlítődni a két ország között – vélik a Magyar Fürdőszövetségnél. Idehaza a belépők szaunával együtt 1400 és 4500 forint között szóródnak, ez alig valamivel alacsonyabb az osztrák és a német áraknál, ám a minőségi különbségeket is figyelembe véve esetenként arányosan drágábbnak bizonyulnak az itthoni létesítmények. A magyar határhoz közeli osztrák fürdők 5-6 ezer forintért magasabb színvonalon nyújtják szolgáltatásaikat, míg például a németországi Baden-Baden patinás fürdőibe is csupán 4-5 ezer forintnak megfelelő euró a belépő. Igaz, a hazai fürdők akcióikban néhány ezer forintért autóbusszal szállítják a vendégeket, s az árban még ebéd is benne foglaltatik – itt egyelőre még egyik külföldi konkurens sem tart.

Nem mindenhol pezseg 2
Sikerek és árnyak

Nem mindenhol pezseg 3


Nem mindenhol pezseg 4

Nem mindenhol pezseg 5

Nem mindenhol pezseg 6PÁPA: JÓ ÜTEMBEN

A város termálfürdője 2 milliárd forintból épült, a Széchenyi Terv 782 millió forintos hozzájárulásával. „Az önkormányzat az építési költségekhez több mint 400 millió forintnyi készpénzt adott, és a környékbeli 35 hektárnyi telek eladásából vár forrást a további fejlesztésekhez” – számol be Áldozó Tamás alpolgármester. A fürdő körül kialakított utcák önkormányzati telkeit ugyanis jó áron lehet értékesíteni. A 2003-ban megnyitott létesítmény megtérülését 11 évre tervezték, amit a jelenlegi évi 320-350 ezres látogatószám mellett tartani is tudnak. A messzebbről érkező vendégek helybeli elszállásolására egyelőre egy camping szolgál, szálloda építéséről most folynak a tárgyalások. A fürdő működése óta a pápai vendégéjszakák száma több mint négyszeresére emelkedett: a 2002-ben mért 7 ezerről 30 ezerre.

Nem mindenhol pezseg 3


Nem mindenhol pezseg 4

Nem mindenhol pezseg 5

Nem mindenhol pezseg 6CEGLÉD: FEDETLENÜL
A ceglédi termálfürdő 724 millió forintot kapott a Széchényi Tervből, és 2003-ban nyitotta meg a kapuit. „A látogatószám a kezdeti 96 ezer főről impozánsan emelkedik, tavaly már 210 ezer vendéget fogadtunk” – mondja Sági Beatrix, a létesítmény értékesítési vezetője. Ugyanakkor komoly bevételre egyelőre nem számíthatnak. A medencék vízfelületének nagyobb részét ugyanis nem fedték le, ezért a téli időszak hétvégéin 100 százalékos kihasználtság mellett sem tud a húsz évre számolt megtérüléshez elég vendéget fogadni a létesítmény. Ezért további bővítést terveznek termálvizes kiülővel és kiúszóval a kinti medencék felé. A fürdő köré épített 300 férőhelyes camping és az apartmanházak bővítésére is szükség volna, ezek ugyanis szintén telt házzal üzemelnek.

Nem mindenhol pezseg 3

Nem mindenhol pezseg 5

Nem mindenhol pezseg 6EGERSZALÓK: FÉLKÉSZEN
A nyáron megnyílt létesítmény kulturált környezetet teremtett a korábbi állapotokhoz képest, azonban egyelőre még nem készült el a szálloda, ami a közönséget hozná – vélik szakmai körökben. Amíg a szálloda és a panziók nem indulnak be, addig aligha lesz elegendő vendég a létesítmény eltartásához. A Széchenyi Terv és a Regionális Operatív Programok pályázatain összesen több mint 1 milliárd forinttal megtámogatott beruházó türelmére azonban még szükség lesz – minimum négy év kell ahhoz, hogy ott minőségi fürdő- és üdülőközpont alakulhasson ki.
Nem mindenhol pezseg 2

Nem mindenhol pezseg 6

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.