Conrad Hilton, a Hilton szállodalánc alapítója az 1940-es években egy zárt aukció során úgy szerezte meg a világ akkor legnagyobb szállodáját, hogy pusztán a megérzésére hallgatva írt egy összeget az ajánlattevő borítékba. Az eredményhirdetéskor kiderült, hogy mindössze 200 dolláros különbséggel nyerte meg az annyira vágyott hotelt, amely később 2 millió dollárt hozott neki.
A PRWeek kommunikációs szaklap 252 amerikai vezérigazgató körében végzett felmérése szerint a megkérdezettek jobban bíznak a megérzéseikben, mint az elemzésekben és adatokban. Hatvankét százalékuk állította, hogy üzleti stratégiájának kialakításában komoly szerepe van az intuíciónak, és csak 44 százalék tartja a pénzügyi információkat a legfontosabbnak.
TITKOLT MEGÉRZÉS. A megérzés alapján hozott döntéseket gyakran nehéz felismerni, mert a cégek hajlamosak rögtön mögé tenni egy elemzést is. „Nem lehet azzal állni a cégtulajdonosok elé, hogy azért döntöttünk így, mert ezt éreztük helyesnek” – mondja Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációs szakértő. Az, hogy ki mennyire hallgat a belső hangjaira, nagymértékben függ a személyiségétől is.
„Elképzelhető, hogy egy fejlett intuíciójú ember teljesítményben megelőz olyat, aki kitűnően tudja alkalmazni a tanult dolgokat, de a múlt tapasztalatai kevésbé érnek össze benne intuícióvá” – fejti ki Mérő László matematikus, pszichológus.
6 tipp az intuíciós képesség fejlesztésére
1. Döntési helyzetben fokozottan figyeljünk bármilyen magunkban felmerülő képre, érzésre, álomra vagy szóra. Az intuíciónk akármelyik módon üzenhet.
2. Szabadon írjuk le egy papírra az összes ötletünket, ami eszünkbe jut. Végül nézzük át a listát, és tegyük fel a kérdést: melyik ötletet érezzük a legjobbnak?
3. Figyeljük meg, hogy mi tesz minket a leginkább izgatottá a lehetőségek közül.
4. Ne arra használjuk az intuíciót, hogy csupán az irreális vágyainkat próbáljuk így alátámasztani.
5. Törekedjünk a stresszmentes munkahelyi légkör kialakítására, mert ha a munkatársak jól érzik magukat, könnyebben jön az intuíció is.
6. Ismerjük el az intuíciót képességként, és határozzuk meg, hogy a cégen belül milyen területen tudjuk hasznát venni.
„Ha megvárjuk, amíg pontos számításokkal is igazolni tudjuk ezt, sokkal később tudtuk volna elkezdeni a fióképítéseket” – állítja. A fenti példa ellenére ugyanakkor elismeri, hogy üzleti döntéseikben kevés szerep jut az intuíciónak, mivel a végrehajtás során kemény elvárások vannak, és olyan területeken, mint például a pénzügy, a számvitel szabályai eleve kizárják a szubjektív elemeket. Nem így a szervezetfejlesztés, a humánerőforrás-menedzsment vagy a termékfejlesztés terén, ahol sokat segíthetnek a megérzések.
Egy több éve aktív devizapiaci kereskedőnek lehet szép elméleteket felvázolni az árfolyammozgásokról, ő valószínűleg csak legyinteni fog, hiszen az idők során kialakult egy érzése arról, hogy az aktuális piaci környezetben mi lesz az uralkodó irány. Olyan mennyiségű ismeretanyag jön a világ különböző tájairól, hogy ezt már nem lehet modellszerűen feldolgozni.
„Manapság nem egy részvény értékének felbecslésében rejlik az intuíció, hanem abban, ha valaki meglátja, hogy az adott nemzetközi folyamatokban milyen változási lehetőség van, és ezt beépíti a döntéshozatalba” – osztotta meg tapasztalatait a témáról rendezett konferencia résztvevőivel Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője.
Sajátos önellentmondásként, éppen a racionális cégvezetés elvei mentén jutott el az intuíció jelentőségének megértéséhez Kürti Tamás, a Kürt Zrt. innovációért felelős vezetője. „Az általunk nyújtott információbiztonsági szolgáltatásoknál nincs rá mód, hogy minden üzleti lépést pontos számítások előzzenek meg, emiatt nagy figyelmet szentelek munkatársaim megérzéseinek is” – mondta a Figyelőnek Kürti Tamás.
Azzal, hogy intuícióira támaszkodva hoz meg döntéseket, sokszor időt és energiát spórol meg, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy bízzon a munkatársaiban, és ez természetesen kockázatokat is hordoz magában. „A racionális alapokra épülő logikus elemzések nyomán ugyan remek döntéseket lehet hozni, mégis a heurisztikus vagy hasonlatokon alapuló gondolkodás által születik a legtöbb forradalmi elképzelés” – tette hozzá.
MELLÉLÖVÉS. Az intuíció, jellegéből adódóan, nem mindig „súg” jól. Robert Pittmannak, az America Online egyik korábbi vezetőjének nagyszerű meglátásai voltak az online média jövőjéről, egyszer viszont azt súgta a megérzése, hogy a cég profitját jobban növelhetnék a reklámbevételek, mint az előfizetések, és erre alapozva alakította át az üzleti stratégiát. Az AOL bevétele azonban egyre csökkent, s ez végül a vezér 2002-es lemondásához vezetett.
Barcza György szerint a pénzügyi lufik létrejöttéért is felelős lehet az intuitív gondolkodásmód. Amikor a kilencvenes években elindultak az internetes cégek, senki nem tudta, hogy milyen értéket képviselnek majd, és konkrét ismeretek híján mindenki megérzés alapján vágott bele az új üzletbe. „Aztán amikor már volt alkalom arra, hogy pontos adatok alapján tudatos döntést lehessen alkotni, helyreállt a részvények értéke és kipukkadt a lufi” – mondja Barcza.
Aludjunk rá egyet
Azoknak a vezetőknek és munkatársaknak, akik nehezebben rugaszkodnak el a realitások talajáról, és engedik át tudatukat az ösztönösebb döntéshozatalnak, az alvás kihasználását javasolja Simor Péter alvás- és álomkutató pszichológus. „A programozott alvásnak, illetve cueingnak nevezett technikáknak semmi köze a misztikus ködbe burkolózó alfaállapotú nyelvtanuláshoz és memorizáláshoz” – szögezi le Simor. A módszer lényege, hogy lefekvés előtt a megoldásra váró problémával, feladattal kössük le elménket tévézés helyett. A programozott alvás kiegészítésére bevethető a cueing technika, amelynél egy másféle ingerhez – például zenéhez – társítjuk a problémát, ezzel kizárjuk a külvilágot, s növeljük a kérdés álombéli előkerülésének esélyét. Ha egyszer bekerült az álmunkba a kívánt téma, az éber tudattársításoknál sokkal szabadabban nyúlhat hozzá az agyunk, így segítve a helyes döntés előkészítését, esetleg addig fel nem merült meglátások beemelését. „Ebben a hiperasszociatív, az érzetek nagy részét képpé alakító állapotban sokkal nagyobb teret kapnak a metaforikus, a valós helyzetektől eltérő kontextusba kerülő álombéli gondolatok, amelyek tudatosabbá tétele segítheti a mindennapi problémákkal való megküzdést” – summáz az álomkutató.
