Akár Roxfort átkának is lehetne nevezni, ami történik. A rajongók világszerte izgatottan várják a Harry Potter-könyvek hetedik és egyben utolsó darabját, a bő egy hét múlva, július 21-én megjelenő Harry Potter és a halálos ereklyék-et. Eközben a kötet premierjét megelőzve már el is startolt a mozikban az ötödik mozifilm, Orlandóban pedig J. K. Rowling ötleteire alapozva már épül a mintegy félmilliárd dollárból megvalósuló vidámpark. Egyszóval, a Potter-mánia a tetőfokára hágott. Csakhogy a varázslatnak árnyoldalai is vannak.
Aminek Harry üzletfelei számára valódi aranybányának kellene lennie, az sokuknak inkább bajok forrása. Az utóbbi évtizedek legsikeresebb irodalmi márkája a szerzőt milliárdossá tette ugyan, mások azonban korántsem jártak ilyen jól. A kiskereskedők a minél nagyobb piaci részesedés kedvéért odáig viszik az árleszállítást, ahol sokan már csak veszteséggel tudnak értékesíteni. A könyvkiadóknál a sorozat egyes darabjai a megjelenés évében eltorzítják az eredményeket, ami vad részvényárfolyam-kilengéseket okoz, s nem ritkán elvonja a figyelmet az üzlet más részeitől. Még a Harry Potter-mozikon milliárdokat kaszáló Warner Bros. Entertainment is hullámvölgybe került a széria legutóbbi része után: tavaly és az idei első negyedévben – új film hiányában – mind az árbevétele, mind a nyeresége visszaesett.
A hatodik kötet startja. A Harry Potter-üzlet szereplői nem hiszneka szemüknek.
HARC ZSÁKMÁNY NÉLKÜL. A könyvértékesítőknek az okozza a legnagyobb fejfájást, hogy az olyan óriások, mint az Amazon.com, az amerikai Wal-Mart és a brit ASDA hipermarketláncok 50 százalékos árleszállításhoz folyamodnak az eladások növelése érdekében. „Olyan ez, mintha lövészárokban lennénk, és süvítenének a fejünk felett a golyók” – fogalmaz Sonia Benster, az angliai Huddersfieldben működő The Children’s Bookshop tulajdonosa. Jeff Bezos, az Amazon.com vezérigazgatója elismerte, hogy a társaságnak nem lesz nyeresége az új Potter-könyvön. Ugyanakkor azzal a jó hírrel is szolgált a részvényeseknek, hogy egymilliónál több darabra van előrendelésük, és a vevők közül várhatóan sokan más könyveket is megvásárolnak. Amikor ekkora harc folyik a Potter-tortáért, „nehéz pénzt csinálni” – állapítja meg lakonikusan Simon Fox, a Waterstone’s könyváruházláncot birtokló brit HMV Group vezérigazgatója.
A független könyvkereskedők egy része eleve nem is akar beszállni az első napok lázas versenyébe. Néhányan terveznek ugyan éjféli partikat – arra bazírozva, hogy egy könyvesboltban mégiscsak jobb hangulatot lehet teremteni, mint egy Wal-Mart-áruházban -, de sokan inkább kimaradnak az őrületből. „Nem fogok éjfélkor kinyitni” – mondja Bonnie Stuppin, a San Franciscó-i Alexander Book vezetője, aki ehelyett személyesen visz el példányokat az új könyvből néhány vevőnek, extra költség nélkül. „Szomorú, hogy az a kevés nyereség is eltűnik, amit az ágazat Harry Potterből csinálhatna. Ha én így vezetném a boltomat, most nem volnék sehol” – teszi hozzá. Különösen kiábrándultak azok a könyvkereskedők, akik annak idején vállalták a sorozat első kötetének amerikai árusítását, s dedikálásokat szerveztek az akkor még ismeretlen Rowlingnak. „Kezdetben nagyszerű volt az egész, de mára fontosabb lett az árengedmény” – mondja Valerie Lewis, a San José-i Hicklebee’s vezetője. Peter Glassman, a manhattani Books of Wonder tulajdonosa szerint a költségen aluli értékesítés „analóg a digitális zeneletöltéssel és annak a lemezboltokra gyakorolt hatásával”.
Potter két kiadójának, amelyek eddig együttesen több mint 350 millió példányt adtak el világszerte, másfajta nehézségei vannak. Az amerikai jogokkal rendelkező Scholastic nyilván sohasem fog rosszat mondani a varázslófiúról, hiszen a tavaly májussal zárult üzleti évben árbevételének 8 százaléka, nyereségének pedig mintegy harmada a legutóbbi kötetből származott, most pedig rekordmennyiségű, 12 millió példány nyomtatásával készült fel a rohamra. Csakhogy a cég gyerekkönyv részlege gyakran jobban teljesít a Potter-mentes időszakokban – hívja fel a figyelmet Drew Crum, a Stifel, Nicolaus & Co. brókercég elemzője. „Amikor kijön egy új kötet, a Scholastic rendszerint fókuszálatlanná válik. Túl sok energiát fordítanak egy címre” – mond kritikát a kiadó üzleti stratégiájáról. Bár most, az új kötet megjelenése előtt a kiadó részvényei szokás szerint megint kelendők lettek, az árfolyam így is alacsonyabb az öt évvel ezelőttinél. A sorozat lezárultával a társaság a részvény-visszavásárlásra, a nemzetközi terjeszkedésre és a rosszabbul teljesítő üzletágak fejlesztésére kíván koncentrálni, de arra is számít, hogy még hosszú évekig tízmilliós nagyságrendben értékesít utánnyomott Potter-köteteket.
Ami az Egyesült Államokon kívüli összes joggal rendelkező angol Bloomsbury kiadót illeti, a céget a Potter-folyam vége még sokkal rosszabbul érinti. Tavaly egészen pocsék éve volt: árbevétele csaknem a felére, 148,6 millió dollárra, nyeresége pedig a negyedére, 10,3 millió dollárra zuhant, és az árfolyama is 40 százalékkal esett, mert a befektetőknek elegük lett abból, hogy a cég ilyen mértékben egy termékre van ráutalva.
HALÁLOS CSAPÁS. Ha Rowling – miként azt sokan várják – Harry halálával zárja az utolsó kötetet, az a rajongókon túlmenően nagy fájdalmat okozhat a General Electrichez tartozó Universal Parks & Resorts vezetőinek is. A cég a rivális Walt Disneyvel szemben megszerezte a jogot, hogy orlandói vidámparkjában felépítse a Harry Potter varázsvilága nevű látványosságot. Bár a 2009 végére lezáruló projekt költségvetését nem hozták nyilvánosságra, Dennis Speigel, az International Theme Park Services tanácsadója szerint egy ilyen beruházás nemigen úszható meg félmilliárd dollárnál kevesebből. Harry halála viszont csökkentheti az attrakció vonzerejét, és így a megtérülést is.
Nem nehéz persze megérteni, hogy a Potter-márka miért olyan csábító. A Warnernek az elkövetkező években további több milliárd dollár nyereséget hozhatnak a sztori mozifilm- és a DVD-verziói. Igaz, míg az első epizód, a Harry Potter és a bölcsek köve világszerte 974 millió dollárt hozott a mozipénztáraknál, a legutóbbi, a 2005-ben bemutatott Harry Potter és a tűz serlege már „csak” 895 milliót eredményezett, holott időközben jócskán drágultak jegyek.
Ha a könyvsorozat véget ér is, a lelkesedés valószínűleg még sokáig megmarad. Ebben bízik az egyetemista Emerson Spartz is, aki még 1999-ben, tizenkét évesen hozta létre azóta hihetetlenül népszerűvé vált honlapját, a MuggleNet.comot. Az oldalt mostanában naponta egymilliónál többen keresik fel, ami Spartznak hat számjegyű bevételt biztosít.
Még hogy varázslat!
A Harry Potter-széria hetedik kötete július 21-én lát napvilágot, az ötödik rész filmváltozata pedig Londonban már a múlt héten elstartolt, míg az amerikai mozikban július 11-re időzítették a premiert. A Harry-üzlet jó néhány szereplője azonban semmi okot nem lát az ünneplésre.
SCHOLASTIC A Harry Potter-könyvek amerikai kiadójának részvényárfolyama ma lejjebb van, mint öt évvel ezelőtt, a kötetek iránti eszeveszett kereslet pedig lecsengőben.
BLOOMSBURY A globális könyvkiadási jogok birtokosának bevételei tavaly 74 százalékkal estek, ennek megfelelően az elmúlt 12 hónapban a részvényárfolyama is 40 százaléknyit süllyedt.
NAGY KÖNYVÉRTÉKESÍTŐK Az Amazon.com és a Wal-Mart féláron árulja a köteteket, ahogyan a brit ASDA és Tesco áruházláncok sem érvényesítenek profitot a könyveken, csak hogy plusz vevőket csábíthassanak be a szupermarketjeikbe.
FÜGGETLEN KÖNYVKERESKEDŐK A kis könyvkereskedő láncok menthetetlenül alulmaradnak az árversenyben, hiszen a nagy riválisok olcsóbban adják a könyvet, mint amennyiért az a kiadóktól beszerezhető.
WARNER BROS A médiaóriás Time Warner részlegének forgalma és profitja tavaly és az idei első negyedévben egyaránt lefelé mozgott. A Harry Potter-filmek ötödik epizódja azonban ismét mesés bevételt ígér.
UNIVERSAL ORLANDO A társaság előreláthatólag legalább 500 millió dollárt költ majd el a készülő Harry Potter-vidámparkjára. S közben fohászkodik, hogy J. K. Rowling meg ne ölje a főhőst a sorozatzáró kötet végén.
