Gazdaság

Fegyelmi állapot

Elég lesz-e egy új jogszabály, egy sereg törvény módosítása, továbbá egy újabb - az Országgyűlésnek alárendelt - hivatal felállítása a költségvetési fegyelem fenntartásához?

Kétharmados többséget igénylő kérdésben csak elvétve számíthat az ellenzék támogatására a kormány, ezért különösen örömteli, ha egy effajta hátteret igénylő koncepció a teljes parlamenti patkó támogatását bírja. A költségvetési rendszer megújítására irányuló pénzügyminisztériumi elképzelés még nem kapott defektet, az is igaz persze, hogy egyelőre csak a középtávú költségvetési tervezés alapvető átalakítását nagy vonalakban felvázoló dokumentumról van szó. A politika kegyelmi állapota pedig a tapasztalatok szerint általában csak addig tart, amíg a részletekről, a megvalósítás feltételeiről kellene megállapodni.


Fegyelmi állapot 1

DNÁK A TANÁCSOT. „A legnagyobb ellenzéki párt még nem alakított ki hivatalos álláspontot a kormány koncepciójáról” – közölte a Figyelővel Tállai András, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának fideszes tagja. A képviselő szerint egyetlen dologban értenek igazán egyet a kormánypártokkal: az elmúlt néhány év során bebizonyosodott, hogy a meglévő szabályok nem elégségesek a költségvetési egyensúly fenntartásához, tehát azok szigorítására van szükség. Éppen ezért a Fidesz tavasszal már bekopogtatott az Országgyűlésbe „A költségvetési manipulációk megakadályozását, a hiteles és kiszámítható költségvetési gazdálkodás helyreállítását” szolgáló törvénymódosítási javaslatával. Nem is egyszer, hanem mindjárt kétszer, de mindkét alkalommal eredménytelenül. A kormánytöbbség azzal söpörte le az asztalról az ellenzéki elképzeléseket, hogy a koalíció annál jóval átfogóbb szabályozást készít elő. Ilyen előzmények után a Fidesz ellenvétója sem lenne meglepő, ám a párt képviselői és szakértői az elmúlt napokban – két fordulóban – első olvasásra egyeztetésre alkalmasnak találták a Pénzügyminisztériumban (PM) kidolgozott koncepciót. Ez optimista kormányelképzelések szerint őszre a parlament elé kerülhet, s nyomokban ellenzéki javaslatelemeket is tartalmaz.

OKH versus CBO

A Magyarországra tervezett, illetve az Egyesült Államokban működő költségvetési hivatal között sok a hasonlóság,
de érdemi eltérés is mutatkozik:


AZONOS ALAPFELADATOK
● A költségvetést behatároló paraméterek, azokon belül is különösen a makroprognózis hitelesítése ● A költségvetési tervezés hatástanulmányainak „auditálása” ● Nyilvános költségvetési adatbázis fenntartása ● Egy adott jogszabály várható költségvetési hatásainak feltérképezése és megjelenítése ● A döntéshozatal támogatása

ELTÉRŐ STÁTUS
● A CBO igazgatóját a törvényhozás két házának vezetői nevezik ki, míg az OKH elnökét kétharmados többséggel az Országgyűlés választaná meg

A tárgyalt törvényjavaslatok költségvetési hatását vizsgáló és kordában tartó, közvetlenül a parlament alá rendelt intézmény a PM-javaslatban az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH) néven, míg a fideszes tervezetben költségvetési tanácsként jelent meg; más kérdés, hogy hasonlóságuk csak látszólagos. A tanácsot ugyanis Tállaiék meglévő szervezetekből rakták volna össze: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a jegybank vezetője mellett a köztársasági elnök által delegált közgazdász lett volna a tagja. Ezzel szemben a pénzügyi tárca önálló, az ÁSZ-hoz hasonló jogállású, az Egyesült Államokban működő Congressional Budget Office-ra (CBO) hajazó hivatal (lásd a keretes írást) felállítása mellett tette le a garast. Utóbbival Tállai szerint az alapvető baj az, hogy kétharmados konszenzust feltételez például a hivatal vezetőjének kilenc évre szóló mandátumáról egy olyan légkörben, amikor az Országgyűlés az ÁSZ alelnökeit sem képes megválasztani.

A „hivatalt vagy tanácsot” kérdésben nem foglalt állást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben Budapesten járt delegációja, bár felhívták a figyelmet belga, dán, holland és német példákra; ezekben az országokban a hasonló testület nem csupán a kormánytól, de a parlamenttől is független. Ugyanakkor az IMF nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az OKH a számvevőszék részeként működjön. A pénzügyi tárcánál azonban úgy érvelnek, nem lenne célszerű egy szervezetre bízni az előzetes, illetve az utólagos ellenőrzés jogát.

EURÓRA CIRKÁLÓ. Az új csúcsintézmény mellett a kormányjavaslatban szereplő szabályokra is nagy szerep hárul az államháztartás áthangolásában. Noha a pénzügyi tárca csak 2012-re teszi az új rendszer kiteljesedését, abban bíznak, a regulák fokozatos bevezetése már rövid távon is hozzájárulhat az egyensúly helyreállításához, az euró bevezetésének megkönnyítéséhez. A PM csodafegyvere a középtávú adósságszabály. Ennek veleje az, hogy a központi büdzsé szintjén a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkentését az garantálja, hogy a reálértéken számított adósság középtávon sem növekedhet.

Az IMF részben elismeri a módszer előnyeit (az adósságállomány gyors csökkentését, a generációk közötti méltányosság biztosítását, a gazdaságpolitika prociklikussá válásának kiküszöbölését), ám arra int, hogy ezt a szabályt eddig sehol nem alkalmazták. Ezért nincs összehasonlíthatósági alap, és – legalábbis kezdetben – még a szakmai berkekben is nehéz lesz az eredményeket kommunikálni. A nemzetközi szervezet ugyanakkor szigorítaná az önkormányzatok eladósodását és vagyonfelélését kiküszöbölni hivatott szabályokat. Javasolják, hogy a települések kizárólag az uniós társfinanszírozású projektek önrészéhez vehessenek fel kölcsönt – ezzel szemben a PM a beruházások arányában limitált hitelfelvételben látja a helyi szintű stabilitás zálogát.

TÖRVÉNYBE IKTATÁS. A tárca koncepciójának több eleme a már meglévő gyakorlat törvényi megerősítésére irányul. Ilyen például a középtávú – a tárgyéven túl kétéves időhorizontra kitekintő – tervezés jogszabályba iktatása, vagy a kötelező ellentételezés elvének megerősítése: az úgynevezett paygo szabály értelmében kizárt a költségvetés olyan irányú módosítása, amely négyéves távlatban a hiány bővülésével vagy a többlet csökkenésével fenyegetne. A javaslat többi komponenséhez hasonlóan ez is abba az irányba mutat, hogy a jelen elképzelés szerint akár a maastrichti rendszernél keményebb fiskális szabályrendszerünk is lehetne – amennyiben persze a szándékot megfelelő erejű politikai elkötelezettség is kíséri.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.