Gazdaság

Túl a bemutatkozáson

Nem volt felkészülve a külgazdasági diplomácia a magyar nagyvállalatok külföldi terjeszkedésének támogatására.

Eltérően a nyugati országok gyakorlatától, a magyar gazdasági diplomáciának sem hagyománya, sem ereje nincs a gyógyszeripari vállalatok érdekeinek külföldi képviseletére – kritizálta a közelmúltban egy konferencián Bogsch Erik, a Richter Gedeon elnök-vezérigazgatója a hazai gazdaság és diplomácia együttélését. Mint hozzátette: „Külföldön a kormányzati és hatósági tárgyalásokat kereskedelmi és befektetési ügyekben is magunk végeztük.” Tekintettel arra, hogy a Richter 64 tagvállalatából 47 külföldi, a megjegyzés ismétlődő tapasztalatokat sejtet, bár egy neve elhallgatását kérő külügyi forrásunk szerint a vállalat elnökének még a kilencvenes évek első felében volt kellemetlen afférja egy nagykövettel, s azóta állítólag rendezték a viszonyt.

A magyar tőkeexport ugyan csak évi néhány milliárd dollárnyi, ám a hazai nagyvállalatok az elmúlt néhány évben erősödő mértékben terjeszkedtek külföldön, főleg Kelet-Európa és a Balkán felé. Éppen ezekben a régiókban lehet fokozott igényük arra, hogy a helyi külképviseletek segítsék a munkájukat. Ezzel szemben „volt olyan szlovák nagykövet, akinek fogalma se volt róla, hogy a Mol egymilliárd dollárt fektetett be szlovákiai leánycégébe” – állította lapunknak egy, az olajvállalat külföldi terjeszkedéseit szorosan követő szakember. Nem véletlenül lehetett több helyről és forrásból is korábban arról hallani, hogy a Mol nem elégedett a diplomáciai háttértámogatással. Az OMV-vel folytatott regionális párharcban jól látszott, hogy az osztrák konkurens mennyire szilárdan tud támaszkodni a saját diplomáciájára, függetlenül attól, hogy éppen szociáldemokrata vagy konzervatív kormány van Ausztriában hatalmon. „Ez a Molnak folyamatos versenyhátrányt okoz-okozott” – mondta a Figyelőnek egy olajpiaci szakértő.


Túl a bemutatkozáson 1

Gyurcsány Ferenc és Hernádi Zsolt. Erõsödõ kormányzati figyelem.

Nagy nyilvánosságot ez az elégedetlenség nem kapott; az olajtársaság érthető módon nem akart nyílt konfrontációt, ám valószínű, hogy a színfalak mögött hangot adott aggályainak. Ennek az lett az eredménye, hogy 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívta egy külügyi értekezletre Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki elmondta a nem túl kedvező véleményét.

A diplomáciának és a vállalatoknak tanulniuk kell egymást. „A cégeknek is tisztába kell jönniük azzal, mit várhatnak el az államtól; a vállalatok néha túlértékelik a külügyi lehetőségeket” – vélekedett egy minisztériumi forrás. „Nem tudok arról, hogy a külföldi diplomácia egyedi gyógyszeripari hatósági ügyekben eljárna egyes cégek érdekében” – mondta példaként a Figyelőnek Merényi Miklós, a gazdasági tárca szakállamtitkára. A gyógyszer-gazdaságossági törvény kapcsán ugyan több külföldi nagykövet kifogásolta az innovatív cégek hátrányos megkülönböztetését, ám nem az egyes társaságok, hanem az ágazat egésze érdekében léptek fel, míg az érintett vállalatok maguk, illetve érdekképviseleteik révén keresték meg a kormányzati szereplőket.

Hátráltathatja az együttműködést a nagyvállalati terjeszkedések természete is. „Nem nagyon lehet előre látni, milyen típusú segítség kell hirtelen” – mondta lapunknak egy olyan szakember, aki közelről figyelte a legnagyobb magyar bank néhány külföldi akvizícióját. A Moltól eltérően ugyanis az OTP nem igazán igényelt állami segítséget a terjeszkedésben. A bank a felvásárlások végrehajtása során jobbára saját forrásaira és kapacitásaira támaszkodott. „A bank az akvizíciók előkészítésének időszakában esetenként hasznos információkat, különböző szakmai fórumokon való részvétel lehetőségét, potenciális ügyfelekről tájékoztatást kapott egyes állami szervezetektől. Ezeknek az információknak a mennyisége és minősége az egyes országokban eltérően alakult” – áll az OTP lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A Figyelő azonban úgy tudja, ha közvetlenül nem is igényelte a bank az állam segítségét, indirekt módon mégis jól jött volna neki. Az OTP ukrán bankvásárlása előtti akadálynak bizonyult ugyanis, hogy a pénzügyi tárca által – a jegybank közreműködésével – az országra adott kockázati besorolás irreálisan rossz volt. Nem csupán ahhoz képest, ahogyan a környező országok kezelték Ukrajnát, de eltért a nagy hitelminősítők által kiállított besorolásoktól is. „Sok értelme nem volt, csak hátrányosabb helyzetbe hozták az OTP-t az osztrák és a német pénzintézetekkel szemben” – mondta egy forrásunk, utalva arra, hogy így nagyobb volt a magyar bankkal szemben támasztott tőkekövetelmény. (Ha ugyanis egy rosszabb minősítésű országba kellett volna befektetni, mint a versenytársaknak, úgy többe került volna az akvizíció.) Forrásaink szerint nyomatékosan kellett lobbizni a minisztériumnál, hogy oldják fel a gyenge minősítést.

NÖVEKVŐ SZEREP. Egy nagy külföldi ügylet során tehát számos előre nem látott probléma vetődhet fel, s ahogy nő a tőkeexport, egyre több tapasztalat halmozódik fel mindkét oldalon. „Pár évvel ezelőtt még éretlenek voltunk, alapszintű kapcsolat se nagyon létezett a magyar külgazdasági diplomácia és a nagyobb, terjeszkedni vágyó cégek között” – mondta lapunknak egy nagyvállalat egyik vezetője. Szerinte nem volt arra irányuló általános törekvés, hogy megértsék, mi a fontos a magyar cégeknek, szinte minden a kiküldött nagykövet habitusán, személyén múlott. Márpedig „minél keletebbre megyünk, annál nagyobb szerep jut a diplomáciának, míg nyugaton ez a tényező nem annyira lényegi” – állítja egy külföldi tőkebefektetésekben aktív szerepet játszó magyar cég menedzsere. Így a Mol keleti terjeszkedésében is növekvő szerepe lehet a diplomáciának. Az olajcég és a kormány javuló viszonyát jelzi a vállalat üzleti terveinek segítése Pakisztánban, Indiában és Iránban, valamint Göncz Kinga külügyminiszter közelmúltban Katarban tett látogatása, amelyre elkísérte őt Hernádi Zsolt is. „Az elmúlt időszakban a kormányzat érzékelhetően törekedett arra, hogy a magyar cégek külgazdasági törekvéseit komolyan vegye” – erősítette meg lapunknak a tendenciát Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója is.

A külügyi nyitást jelzi, hogy a tárca már megállapodást kötött a Vállalkozók Országos Szövetségével és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is, s hasonló várható a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével és a Joint Venture Szövetséggel is. A külügyben a biotechnológiai és az IT-cégekkel szintén élő kapcsolatot kívánnak kialakítani.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.