Gerincsebész

Optimista becslések szerint négy év múlva feküdhet Varga Péter Pál kése alá az az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott beteg, akiről ma kiderül, hogy műtétre szorul. Aki viszont úgy dönt, hogy befektet az egészségébe, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ez esetben viszont három héten belül sor kerülhet a beavatkozásra. Igaz, az illető nagy valószínűséggel hétszámjegyű összeget hagy a Budai Egészségközpontban.

A Gerincközpontot 2005 óta a Varga doktor által tulajdonolt Budai Egészségközpont Kft. üzemelteti. A főorvos cégportfóliója, amely 1999 óta Budai Egészségközpont néven egy magán járóbeteg-ellátó rendelőt jegyez, két éve a Királyhágó utcai Gerincgyógyászati Központtal bővült. Utóbbi csatlakozása közel 800 millió forinttal növelte a kft. forgalmát, így aztán a tulajdonosok a tavalyi évzáró ünnepségen 1,5 milliárd forint árbevételnek örülhettek.

Fotó: Lakos Gábor

VARGABETŰK. A figyelemre méltó fejlődés okait keresve gyakorlati tesztnek vetettük alá a vállalkozást. A rendelőként üzemelő budai villát, amely a cég bázisa is egyben, néhány laborvizsgálat erejéig, álruhában teszteltük. Amit tapasztaltunk: csend, rend, tip-top tisztaság, professzionális hangulat, az előjegyzett időponthoz képest rövid várakozás. Az ücsörgőben gyorsan telt az idő. Pár politikai potentát beható tanulmányozása után véradás következett. Nem tapasztaltuk, igaz, nem is hiányzott a jól ismert SZTK-feeling, ami csomagban tartalmazza a szorgos takarítónők jóvoltából a lábfejnek koccanó felmosórongy- és fertőtlenítőszag-élményt, illetve a tízezresek akkurátus borítékba rendezésének megalázó rítusát. Utóbbira itt azért sincs szükség, mert az árak szabottak. Az az orvos pedig, aki paraszolvenciát fogad el: repül.

Mindez egy héttel a véradás után, fehér abrosz mellett derült ki, miként sok más is Varga Péter Pálról. Mindjárt az, hogy ő szintén átélte a „repülés” élményét: kétszer vágták ki a SOTE felvételijéről. Az első kudarc után ipari tanulónak állt, hogy megússza a katonaságot. Orvosi műszerésznek képezték. Mindez két hónapig tartott. Ekkor ugyanis Varga az iskolalátogatási igazolás birtokában hátat fordított szakmunkás tanulmányainak. Munkát keresett, s az Országos Traumatológiai Intézetben akadt számára egy műtőssegédi állás. Az itt ellesett kulisszatitkok azonban másodszor is kevésnek bizonyultak a SOTE-ra. Sőt, rosszabb felvételit írt, mint elsőre. Műtőssegédként folytatta hát a BM Kórházban is, ahonnan viszont kiemelte a honvédség. Nem is akármi, 27 hónapos határőri szolgálat jutott ki neki, amely időszakra egy orosz határsértő által deréktájon ejtett szúrt seb ma is emlékezteti. Annak idején sikerült ellátnia magát, de megmaradt benne a mások életének megmentésére irányuló hajlam. Leszerelése után tehát megint megpróbálkozott az orvosi karral. A felvételin szerencséjére egy klasszikus műveltségű professzorhoz került, s miután az jól eldiskurálgatott vele a köztársaság kori Rómáról és Bach kantátáiról, Varga bejutott a vágyott intézménybe. Reggel tanult, éjjel dolgozott. Szorgalmi időben műtőssegédként, nyaranta a Boy Szolgálatnál cipelte mások terheit, miközben volt sajátja is. Kölcsönért folyamodott az OTP-hez, hogy be tudjon költözni feleségével élete első lakásába: egy 18 (!) négyzetméteres minigarzonba.

Az iskolában summa cum laude kitüntetéssel végzett, de mivel háború folyt az állásokért, nehezen tudott elhelyezkedni. Idővel a János Kórház ortopéd traumatológiai osztályán akadt egy hely. Itt dolgozott 1986-ig, utána a Karolina úti Ortopédiai Klinikához igazolt. Ez idő tájt ért véget az első házassága. „Mire révbe értünk, elhidegültünk egymástól” – mondja a kapcsolatból két gyerekkel kiszálló orvos, aki később még négy utóddal javította a hazai népességi statisztikát.

Válása után a szakmával vigasztalódott. Beleásta magát a tudományba. Szakirodalmat bújt, orvosokkal levelezett és publikált, aminek köszönhetően jó barátságba került szakmai példaképével, a gerincsebészet pápájával, a honolului illetőségű Ralph Clowarddal. Olyannyira, hogy Cloward meg is látogatta Magyarországon, segítség gyanánt pedig neki ajándékozta használt kéziműszer-készletét. Mindez jól jött, miként az is, hogy a Cloward hatására 1987 és 1991 között 17 nyugati ösztöndíjon vett részt a magyar orvos, aki később mentora műtéti eljárásait fejlesztette tovább.

SZABADALMAK. Közben másodszor is megházasodott, majd 1989-ben napvilágot látott első szabadalma: a kerámiából készült csigatest pótlóidom-protézis. Szabadalmainak száma ma 31-nél jár. Köztük 7 speciális operálási eljárást jegyez, amelyekhez eszközt is fejlesztett. Jó időben tette. A nyolcvanas-kilencvenes években alakult ki a szakma, úgyhogy volt mit feltalálni, ráadásul nem is lépett senkinek a tyúkszemére.

Ő lett itthon „a gerincsebész”, a szellemi-, gazdasági-, és politikai elit orvosa, aki első cégét a találmányai kezelésére hozta létre. A külföldi szabadalmakat külföldön működő cég kezelte, amiért külföldi fizetést kapott. „Amikor először kézhez vettem amerikai javadalmazásomat, alig kaptam levegőt” – mondja az addigra már főorvossá előlépett gyógyító, aki állítja, e minőségi ugrás óta nem fogad el hálapénzt. Meghívásokat viszont annál inkább – külföldi műtétekre. A kilencvenes évtizedben rengeteget dolgozott az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Amikor kezdett belefáradni, eszébe jutott: mi lenne, ha a külföldiek jönnének Magyarországra. Ezen felbuzdulva hozta létre a járóbeteg-rendelőként működő Budai Egészségközpontot, amellett, hogy a Királyhágó utcai gerincklinikán is tovább műtött.

A cégalapításban a Sasadtól nyugdíjba vonuló pénzügyi vezető keresztanyja segítette Vargát. „Ismertük a valós igényeket, és erre fejlesztettük a szolgáltatásokat” – állítja a főorvos, aki azt mondja, idővel egyre több olyan magyar is elkezdte látogatni a központot, akit nem elégítettek ki az SZTK-körülmények. Ilyen Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Zrt. alapító tulajdonosa, aki páciensként is elismerően szól az orvosról. Nem csak azért, mert az OEP-ről elszakadva egy igényes és piaci alapon működő szolgáltatásba kezdett, hanem azért is, mert időben kiemelte a vergődő kórházakból az igazi értéket: a jó szakorvosokat.

Hab volt a tortán, amikor Varga cége a Királyhágó utcai Gerincgyógyászati Központ működtetését közbeszerzési eljárás során 15 évre megszerezte. A közbeszerzési eljárás részeként ambiciózus fejlesztési terveket vállalt be. Ehhez tőkeemelésre volt szükség, amit Varga a Magyar Fejlesztési Bank segítségével oldott meg. Hogy nem volt hiábavaló az erőlködés, mutatja, hogy az intézmény ma a világ egyik legismertebb gerincsebészeti központja, amely az egészségbiztosítási rendszer által küldött, illetve azon kívüli betegeket egyaránt ellát. „Az extraprofit nyilván a külföldiekből származik” – mondja Varga.

A hibás döntéseit firtató kérdésen kissé elmorfondírozik. Nagy anyagi bukást – azt mondja – még nem élt meg. Erkölcsit is csak a humánerőforrás-kiválasztásból fakadó know-how vesztés kapcsán, amikor egyik vezető munkatársa a konkurenciánál folytatta pályafutását. A pofonból azonban olyan értelemben nem tanult, hogy ma sem tart hr-vezetőt. Annak ellenére sem, hogy 220 alkalmazottja 13 ezer fős állandó pacientúra problémáit menedzseli.