A konzol érdekessége egyfelől merevlemez-kapacitása, másfelől mozgásérzékelő kontrollere (amely a játékos mozdulataira reagál, nem csak gombnyomásra), harmadsorban az, hogy a gép következő generációs DVD-playerként, vagyis Blu-ray lejátszóként is használható lesz. A japán gyártó ez utóbbitól, illetve a konzol „forradalmi” többmagos Cell processzorától reméli a PS3 sikerét. Egyébként épp e processzor precíziós munkái miatt csúszott ilyen sokat a játékgép bemutatása.
A Cellről annyit érdemes tudni, hogy 1 fő és 8 társprocesszorból áll. Az első gondoskodik az operációs rendszer futtatásáról és társai vezérléséről. Utóbbiak egyszerű felépítésű, ám brutális teljesítményű vektorprocesszorok, higgadt elemzők szerint elsősorban arra jók, hogy elképesztő sebességgel hajtsák végre a matematikai számításokat. Programozói körökben egyébiránt nem tapasztalható iránta egységes lelkesedés. A gépre játékot fejleszteni szándékozó Digital Reality Kft. csapatának is okoz némi nehézséget a processzor logikájának megismerése, ami – mint Márta Krisztián vezető programozótól megtudtuk – a szoftver elkészítésének időigényét is megnöveli.
A novemberi 17-i globális start után a PS3 két változatban lesz kapható. A 20 gigás merevlemezzel szerelt verzió 500, a 60 gigás 600 dollárba kerül majd. Európában ugyanennyi eurót kell majd értük fizetni, vagyis – a kütyügyártókra jellemző árképzés miatt – az öreg kontinensen drágább lesz a gép, amelyen azonban a cégnek állítólag még így is vesztesége lesz. Az előállítási költségek alapján a reális ár 800 dollár lenne – azért nem lesz ennyi, mert a Sony mielőbb szeretné ledolgozni a Microsoft Xbox 360-as konzoljának korai indulásából fakadó hátrányt. A konzolrészleg a megjelenés kapcsán a jelen pénzügyi évben mintegy 180 millió dolláros veszteséggel kalkulál.
