Veres szerint a mikro- és kisvállalkozások segítésében kiemelt szerepet kap a jövőben is a Magyar Fejlesztési Bank, a Hitelgarancia Zrt., illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat.
Nyugathoz képest kevés a mikrohitel
Magyarországon a forráshoz jutni szándékozók aránya kisebb, mint az EU-ban általánosan tapasztalt. Ezért a hazai mikrovállalkozások fejlődésével nem lehetünk elégedettek, mert miközben Nyugat-Európában az ilyen cégek mintegy 80 százaléka külső források, hitelek, fejlesztési kölcsönök révén fejlődik, addig Magyarországon a mikro- és kiscégek mindössze 20 százaléka vesz igénybe külső forrást a bővítéshez, a fejlesztésekhez – mondta a pénzügyminiszter.
Veres János kiemelte: a mikro- és kisvállalkozások jelentős része jelenleg nem finanszírozható. A következő évek feladata lesz a vállalkozások fejlesztésének támogatása, a forrásbővítés, a vezetési tanácsadás, illetve az érintett cégek információhiányának felszámolása. A kormány egyablakos rendszerrel is könnyítene a jelenlegi átláthatatlan rendszeren.
15 millióra emelték a hitelkeretet
Az MFB igazgatóságának döntése értelmében a mikro- és kis cégek részére rendelkezésére álló hitelt, a Mikrohitel Plusz konstrukciót nemrégiben 5 millió forintról 15 millió forintra emelték, közölte Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese. A mikrovállalkozók a megemelt hitelt március 9. óta igényelhetik a helyi vállalkozásfejlesztési központoknál.
A „Sikeres Magyarországért” hitelprogram keretében eddig több mint 203 milliárd forintot vettek fel a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, de még igen jelentős összeg, több mint 341 milliárd forint szabad hitelkeret áll rendelkezésre a kölcsönért folyamadó kis és közepes cégeknek. Ezek igen kedvező kamatozású, leginkább Euribor-alapú hitelkonstrukciók, amelyek lényegesen kedvezőbb költségűek, mint a kereskedelmi bankoktól felvehető vállalkozói kölcsönök, tette hozzá Aladics.
A hitelek nagy része kkv-s volt
Tavaly 165 milliárd forint összegű új garanciát biztosított a Hitelgarancia Zrt. a különböző kereskedelmi bankok által kiközvetített vállalkozói kölcsönökhöz, közölte Radnai György, a Hitelgarancia (Hg) Zrt. vezérigazgatója. Összességében a kölcsönök 70 százalékát mikro- és kisvállalkozások vették fel. A Hg Zrt. terveiben az szerepel, hogy idén az összesített garanciaállománya akár 300 milliárd forintra is felfuthat a tavalyi összesen több mint 220 milliárd forintról. Így az elmúlt évi 300-320 milliárd forintos kkv-szektornak nyújtott, Hg-garanciával kiközvetített hitelállomány 2006-ban 400 milliárd forint feletti összegre is bővülhet.
A kkv-k meghatározó szerepe Európa gazdaságában
Az EU-ban 23 millió kis- és középvállalkozás van, mely az ott dolgozók 67 százalékát foglalkoztatja, mondta Herczog Edit, az MSZP európai parlamenti képviselőjelöltje, a Kisvállalkozás Fejlesztési munkacsoport tagja. Magyarországon a vállalkozások 99 százaléka kkv és csupán 1 százaléka nagyvállalat, ám előbbiek csupán a foglalkoztatás 37 százalékát adják. A munkacsoport kiemelt céljának tekinti a cégvezetők képzését, az innováció finanszírozását és a hitelhez jutás kiszélesítését is.
Maria Novak, a European Microfinance Network (EMN) elnökasszonya úgy tájékoztatott, hogy integrálni kell a mikrovállalkozások számára nyújtott hitelezési és üzleti szolgáltatásokat, és azokat az EU-gyakorlathoz kell igazítani. Ezek a vállalkozások a gazdaság motorjainak tekinthetők, ezért fontos a finanszírozott szegmenst szélesíteni. A hálózat legfőbb célja, hogy olyanokhoz is eljusson, akiknek nincs banki hozzáférésük, a lakosság alacsony jövedelmű rétegét képviselik.
Kovács István, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium elnöke elmondta, hogy az államilag támogatott programok, mint az innováció, a pénzhez jutás nonprofit szervezeteken keresztül a kisvállalatokhoz történő eljuttatása célszerűbb, mint a bankokon keresztül. Majd hozzátette: „Magyarországon már 15 éve létezik erre működő példa a gyakorlatban, mint például a különböző Megyei és Városi Fejlesztési Alapítványok.
