Hasonlóan a bacon szalonnához, a camping táborhoz vagy a slusszkulcshoz, a csiperkegomba szinonimájaként használt sampinyon gomba is a sajátos magyar duplikációk egyikének számít, ugyanis a francia champignon szó is gombát jelent. A csiperke eredete egyébként az 1700-as évek végére, Lajos Fülöp uralkodásának idejére nyúlik vissza, amikor francia kertészek észrevették, hogy az üvegházakban használt trágyában egy ehetőnek talált gombaféle kezdett növekedni. A fajtát elnevezték champignon de Parisnak, ezt a kifejezést vettük át mi is, igaz csak a sampinyon részét.
Európában jelenleg évente egymillió tonna gombát termesztenek, a mennyiség zömét a csiperke adja. Világviszonylatban a termesztés akár a 20 millió tonnát is elérheti; pontos becslést nehéz mondani, hiszen Kínában óriási mennyiségben állítanak elő különféle gombákat. „Csak a Sanghaj és Hongkong közötti területen 8 millió ember 10 millió tonna gombát termeszt évente” – mond egy meglepő adatot Mutsy Árpád, a Bio-Fungi Kft. ügyvezetője.
CSALÁDI HAGYOMÁNY. Mutsy Iván, a jugoszláviai Zentán már az 1960-as években belevágott a csiperke termelésébe, és az ehhez szükséges gombakomposzt készítésébe. Nagyobbik fiát azonban nem mezőgazdasági pályára szánta, inkább azt szerette volna, ha jogásznak tanul. Mutsy Árpád mégis a budapesti Kertészeti Egyetemre jelentkezett.
Diplomájával a zsebében sikerült három hónapra kijutnia Hollandiába, ahol kétkezi munkásként egy üvegházban dolgozott. Nem sokkal ezután Franciaországba is eljutott, ahol megismerkedett egy ottani „gombás” cég vezetőjével, aki éppen azt tervezte, hogy Magyarországon is létrehoz egy gombacsíra értékesítésével foglalkozó leányvállalatot.
Mutsy Árpád így került 1990-ben a Somycel Hungária Kft.-hez. A céget tulajdonló Heinz konszern néhány év után az amerikai Sylvan-csoportnak értékesítette a gombacsírával foglalkozó leányvállalatait. Mutsy Árpád tíz éven át dolgozott ott, felépítette a közép- és kelet-európai értékesítési hálózatot, de részt vett a Sylvan törökországi és oroszországi terjeszkedésében, továbbá a dunaharaszti csíraüzem létrehozásában is. Mindeközben öccse, Attila és édesapja is átköltözött Magyarországra, akik egyik – háború elől menekülő – barátjukkal, Sugár Attilával közösen létrehozták a gombatermesztésre szakosodott a Bio-Fungi Bt.-t.
Eleinte a három tulajdonos végzett minden szükséges munkát. Magyar állampolgárság híján nem lehettek őstermelők, ezért nem juthattak be a nagybani piacra, így saját maguknak kellett kiépíteni az értékesítési hálózatukat is. Később, a nagy hipermarket-láncok megjelenésével, lecsaptak a kínálkozó lehetőségre, és közvetlen beszállítóivá váltak a multiknak. Ezzel egyidejűleg meg tudták vetni a lábukat Ausztriában, Németországban és az olasz piacon is.
A mezőgazdasági termelők és a hipermarket-láncok közötti konfliktusoknak Mutsy Árpád szerint az a legfőbb forrása, hogy az elmúlt 16 évben a gazdálkodók többsége nem alkalmazkodott a piacgazdasági körülményekhez. Ugyanakkor az is igaz, hogy amíg Nyugat-Európában a hipermarketek csak jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket hajlandóak forgalmazni – ennek megfelelő áron -, addig nálunk az alacsony árak érdekében a minőségre nem fektetnek különösebb hangsúlyt.
A gomba termesztéséhez korábban csak három nagyüzemben tudtak komoly tételben komposztot előállítani, ám a megugró keresletet azok sem mennyiségében, sem minőségében nem tudták kielégíteni. Ráadásul a keresleti piac miatt gyakorlatilag aranyáron értékesíthették a komposztot. „A kilencvenes évek végén megesett, hogy édesapámék hónapokig nem jutottak komposzthoz” – emlékszik vissza Mutsy Árpád. Így elhatározták, hogy csak akkor maradnak az ágazatban, ha sikerül felépíteniük egy gombakomposzt üzemet. A 100-120 millió forintos fejlesztéshez legalább 60-70 milliós bankhitelre volt szükségük. Sokadik próbálkozásra sikerült csak olyan bankot találniuk, ahol megértették a beruházás lényegét, és hajlandóak voltak hitelt adni. Mutsy Árpád éppen a beruházás végére érkezett a Bio-Fungihoz, miután az amerikai multitól 2000-ben – tíz év után – személyes okok miatt távozott. Az üzemépítés jó húzásnak bizonyult, a saját felhasználáson kívül egyre több gombatermelő vásárolt tőlük komposztot, s fél év után már teljes kapacitással működtek.
SOROZATOS FEJLESZTÉSEK. A Bio-Fungi az ezt követő években újabb fejlesztésekbe fogott, amihez már nem csak hitelre, hanem pótlólagos tőkére is szükségük volt. Rokonuk temetésén találkoztak össze egy pénzügyi befektetésekkel foglalkozó belga-svájci családi cég egyik tulajdonosával. A szomorú eseményen létrejött ismeretség révén a hosszú távon gondolkodó svájciak 2004-ben kisebbségi részesedést vásároltak a kft.-ben. A befektetők üzleti filozófiájuk szerint többségi részesedés vásárlását nem is tervezik, az irányítást minden esetben az alapítók kezében hagyják. A Bio-Fungi a friss tőkének köszönhetően hamarabb be tudta fejezni a még 2003-ban indított, 1,4 milliárdos beruházását, amihez két uniós pályázaton is sikerült forrást szerezniük. A múlt évben pedig újabb 500 milliós fejlesztésbe kezdtek az áporkai telephelyen, így a cég bevételének legnagyobb részét immár nem is a gombatermesztés, hanem a komposztkészítés adja.
„Amikor komposztot veszünk, az tulajdonképpen zsákbamacska, néhány hét után derül csak ki, hogy megfelelő minőségű volt-e az alapanyag” – mondja Szick Gyula, a gombatermesztéssel foglalkozó Hungaro-Champignon Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a komposztgyártók többsége – a Bio-Fungival ellentétben – ilyenkor a termelőt állítja be bűnbakként, saját hibáját rendszerint nem ismeri el. Magyarországon gyors ütemben növekszik a gombafogyasztás: az éves „fejadag” 1990-ben a negyed kilót sem érte el, mára viszont a két kilót közelíti. Van azonban még hová fejlődnünk, hiszen Hollandiában vagy Belgiumban évi három-négy kilót lehet egy lakosra számítani. Mutsy Árpád szerint jó marketingmunka kérdése a fogyasztás felfuttatása, hiszen a gomba egészséges: zsírmentes, kalóriaszegény és rendkívül jó fehérjeforrás. Az Egyesült Államokban és Kínában komoly kutatások folynak a csiperke és más gombafajták rákellenes hatásának kimutatására is.
Gombatermesztéshez ma már pincére sincs feltétlenül szükség. A gombák terén pionírnak számító – sík vidéken fekvő, így kevés alkalmas pincével rendelkező – Hollandiában ugyanis kidolgoztak egy olyan módszert, amelynek segítségével úgynevezett gombaházakban is megoldható a termelés. Mutsy Árpád szerint jó lenne, ha a magyar gazdák is kaphatnának támogatást efféle telepek kiépítéséhez. Utána már csak komposztra és csírára van szükségük, egy-egy adag 6-7 alatt beérik, s folyamatosan lehet „szüretelni” – a gombánál ugyanis nincs holtszezon.
