Szokványos programfrissítést hajtottak végre a Fujitsu Ltd. számítástechnikai óriásvállalat szakemberei a tokiói tőzsde kereskedelmi rendszerén október utolsó napjaiban. A cél az volt, hogy a szoftver jobban ki tudja szolgálni a megnövekedett forgalom által támasztott igényeket, azonban valami gikszer folytán november elsején órákig nem volt képes elindulni a kereskedés a részvények és átváltható kötvények szekciójában. Kilenc éve ez volt a legsúlyosabb rendszerhiba – utoljára 1997-ben fordult elő, hogy két órát csúszott a kereskedés egy technikai zavar miatt.
Japán bróker. A tokiói tőzsde rendszere nincs mindig résen.
Mindez azonban csak „főpróbának” bizonyult, a befektetők idegrendszerét a múlt héten már komolyabb sokk érte. Nem egy nyugodt nap elején, hanem egy pánikszerű eladásokat hozó időszak végén kellett ugyanis azzal szembesülniük, hogy a kereskedésnek vége. Igaz, kedden a rendszer nem önmagától állt le, hanem leállították – 20 perccel a hivatalos zárás előtt, nehogy magától omoljon össze. Már csak pár nap volt hátra a kapacitásbővítésig; persze a rosszmájú brókerek szerint az még hosszabb leállást fog majd előidézni.
HIDEGZUHANY. A japán börzének a lehető legrosszabbkor jöttek a technikai gondok. Lassan két évtizedes árfolyamcsökkenés után végre úgy nézett ki, hogy fellendülés kezdődik a piacon, a kisbefektetők is elkezdtek visszatérni a részvényekhez. A múlt héten az emelkedő trend heves korrekciójaként érkezett meg az első igazán komoly eladási hullám. Az amúgy is túlvett piacra hidegzuhanyként hatott a hír, hogy az egyik népszerű internetes cég, a Livedoor meghamisította mérlegét (a vállalat vezetőjét a héten őrizetbe is vették), pár óra múlva pedig Amerikában is rossz eredményekről számoltak be a tech szektor nagyágyúi.
A japán kereskedési rendszer nemcsak túlterhelt és „üzembizonytalan”, de az is kiderült róla, hogy nem képes kiszűrni a brókerhibákat. A Fujitsu vezető tisztségviselői épp’ hogy megkapták a megállapított felelősségük miatt lecsökkentett fizetésüket, amikor a Mizuho Securities nevű brókercég egyik üzletkötője összekevert két számot. A szerencsétlen alkusz a tőzsdén debütáló J-Com Ltd. nevű állásközvetítő cég 1 darab részvényének eladására kapott megbízást 610 ezer jenen (ez több mint egymillió forint), amit ő – a számokat megcserélve – fordítva vitt be a rendszerbe, s felkínált 610 ezer darab részvényt 1 jenen. A rendszert nem zavarta, hogy a bevitt részvényszám a 41-szerese a cég forgalomban lévő összes részvényének. A hiba felismerése után négyszer is törölni akarta az üzletkötő a megbízást, de ezt a szisztéma nem engedte. A figyelmetlen bróker által okozott kár egyetlen nap alatt elérte a 331 millió dollárt, amit viszont a vételi oldalon álló hat befektetési bank később visszafizetett. A piac ugyanis nem nézi jó szemmel az ennyire nyilvánvalóan mások kárán való haszonszerzést.
Ami bármikor beüthet
Nem elütés, hanem brókerpánik volt az, amikor az 1998-as orosz válság közepette likvidálta teljes ügyfélállomá-nyát az egyik bróker-cég a Budapesti Értéktőzsde határidős piacán. A tőzsdekrach javában szedte áldozatait, s ekkor döntött úgy az egyik német bank tulajdonában lévő társaság, hogy felszámolja derivatív üzletágát, és lezár minden határidős ügyfélpozíciót. A kétségbeesett üzletkötő ezt úgy oldotta meg, hogy a biztos teljesülés végett szándékosan 1 forintos árfolyamon tette be az eladási megbízást a nyitószakaszban. Ennek az lett a következménye, hogy a határidős BUX-piacon több száz ponttal nagyobb zuhanás következett be, mint amit az azonnali BUX esése indokolt volna. A veszteséget felhalmozó, s a kereskedéshez szükséges fedezetet nem pótló spekulánsok pozícióinak felszámolása, a kényszerlikvidálás normális dolog, de sort lehet ilyenre keríteni kulturáltan is, folyamatosan eladva a nap folyamán, szem előtt tartva az ügyfelek érdekeit is. Úgy tűnik, az üzletágat bezáró cégnél ez már nem volt szempont, csak az, hogy bármi áron eltűnjön a kereskedés elején a bukott ügyfelek összes pozíciója. Ilyen eset elvileg ma is akármikor előfordulhat, a határidős piac szereplői számára pedig a tanulság az, hogy a szükséges fedezetet minden esetben pótolni kell.
Emlékezetes történet még a pesti parketten a 666 ezer forintos Skála-, valamint az 5 forintos BorsodChem-kötés is. Ezeknél is elütés történt, de csak kis tételben cseréltek gazdát a papírok. A budapesti határidős piacon is előfordultak a nyílt kikiáltás során félrehallott vagy könyvelt üzletek, s itt sem volt jellemző a nyertesek részéről a nagyvonalúság. A brókerek arra hivatkoztak, hogy a megbízók, az ügyfelek nyilatkoztak úgy: pénzt vissza nem adnak, köszönik a nem várt profitot. Japánban a gyakori fennakadások miatt Curusima Takuónak, a börze elnökének, valamint két igazgatónak távoznia kellett, másik hat igazgatónak pedig egy ideig be kell érnie szerényebb fizetéssel. A Budapesti Értéktőzsde vezetését viszont ilyen ma nemigen fenyegeti. Noha az elmúlt években néhány perces, illetve órás leállások előfordulgattak, az MMTS kereskedési rendszer a jelenlegi forgalom többszörösének lebonyolítására is alkalmas.
ISMÉTLŐDÉS. A brókerhibák minimalizálása is megoldott: a beépített limitfigyelő szisztéma nem engedi meg, hogy valaki a 15-20 százalékos napi elmozdulási limitnél nagyobb eltéréssel vigyen be ajánlatot. Azt persze nem tudtuk tesztelni, mi a helyzet a bevezetés napján, bázisár hiányában, de mindenképpen védelmet nyújt, hogy beállítható a rendszeren a legnagyobb köthető üzlet nagysága. Így túl nagy darabszámra sem lehet ajánlatot betenni.
A fejlett piacok tőzsdéi magas szintű infrastruktúrával rendelkeznek, viszont azt is emberek kezelik. A tévedés lehetősége, vagy kiszámíthatatlan műszaki hiba a rendszer tartozéka. Az igazi veszélyforrás abban rejlik, ha ezek az esetek sűrűn ismétlődnek. A befektetők ugyanis a számos kockázati tényező mellett ezt már végképp nem hajlandók megfizetni – szerencsére most csak Tokióban.
