Több mint egy év után végre új részvénnyel (és szektorral) bővült a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott papírok köre. A – nevével ellentétben – már 1993-ban privatizált Állami Nyomda Rt. papírjai az első tőzsdei kereskedési napon jóval a kibocsátási ár feletti szinten, száguldással debütáltak, azóta azonban mérséklődött a befektetők optimizmusa. A nagyságrendileg 9 milliárd forintos piaci kapitalizáció a „kisebb közepes cég” képzeletbeli kategóriájába sorolja a társaságot; az adózott nyereség legfeljebb 50 százalékát kifizető osztalékpolitika figyelemre méltó.
A biztonságtechnológiai nyomdaipar reprezentánsai közül világszerte kevesen döntenek a tőzsdére lépés mellett. Az Állami Nyomda esetében sem a tőkebevonás igénye, hanem a tulajdonosok részvényértékesítési szándéka indokolta a lépést: a 30 százalék feletti részesedéssel rendelkező kockázatitőke-alap, a Royalton Capital Investors futamidejének lejárta miatt 2007 végéig mindenképpen értékesíti összes meglévő befektetését. A tőzsdére lépés előtt a társaság kiszervezte ingatlanvagyonának egy részét (amelyet hosszú távon visszabérel majd), a tavalyi esztendő után pedig az elért adózott eredmény feletti, 110 százalékos osztalékot vett ki a társaságból. A sikeres tőzsdei bevezetéssel a tervezett maximális darabszámú papíron adtak túl a legnagyobb tulajdonosok, a megbízást adó magánbefektetők az előzetesen rögzített ársáv alsó határán, az intézményi befektetőkhöz hasonlóan, részvényenként 5600 forintos áron jegyezhettek.
Az Állami Nyomda megrendelésein fele-fele arányban osztozik az államigazgatási és az üzleti szektor. A fókuszba elsődlegesen a biztonsági termékek és megoldások (adó- és zárjegyek, biztonsági matricák), valamint a műanyag- és papírkártyák (hivatalos okmányok, bank- és telefonkártyák) gyártását helyezték, az árbevétel idei bővülését azonban más területek generálták (Figyelő, 2005/44. szám). A társaság regionális növekedése érdekében került sor román, bolgár, orosz és szlovák leánycégek, illetve közös vállalatok létrehozására, az exportárbevétel azonban még marginális.
Az Állami Nyomda esetében számos ponton sérülhet a következő évek projektjeire épülő jövőkép. A kockázati tényezők közül a nagyon koncentrált árbevétel, az állami megrendelések magas aránya, valamint a régiós terjeszkedésben rejlő kihívások emelhetőek ki. Alapkezelői vélemények szerint ugyanakkor a kibocsátás során a nagyobb szektortársakhoz képest érvényesülő diszkont megfelelően tükrözi a befektetésben rejlő, az átlagosnál magasabb kockázatokat. Szakértők akár 15-20 százalékos árfolyam-emelkedést is elképzelhetőnek tartanak a következő egy év során.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
