Miközben az Állami Nyomda Rt. részvényével végre új bevezetésre került sor a múlt héten a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), két cégről – a Fevitáról és a Domusról – az derült ki a napokban, hogy távozni készülnek. A közeljövő bevezetéseivel kapcsolatban eddig egy nevet tudott csak a tőzsde emlegetni nagy reményekkel: a saját magáét. Mostantól azonban ezt sem teheti. Nagyon úgy fest, hogy a parlament egy váratlan törvénymódosítással padlóra küldte a „tőzsde a tőzsdén” koncepiót.
Lantos Csaba.
A Keler elnöke szerint rendkívül rossz üzenet a tőkepiac felé a társaság működésének megnehezítése, s az is, hogy vezetői szintű egyeztetés nélkül döntöttek az elszámolóház sorsáról.
HIDEGZUHANY. A Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-t már jó néhány éve illetik a pénzgyár becenévvel. Nem véletlenül: a Keler még az új évezred első szűk esztendeiben is tekintélyes profitot termelt. Akkor, amikor a befektetők nagy ívben kerülték Budapestet, a tőzsdei forgalom mélypontra esett. A tőzsdék felvásárlása kapcsán is gyakran elhangzott a szakértők szájából, hogy azok csak Keler-részesedésük okán vonzóak. Az 50 százalékban a Magyar Nemzeti Bank (MNB), 25-25 százalékban pedig a két budapesti tőzsde tulajdonában levő elszámolóház tulajdoni viszonyai a közelmúltban többször módosultak, de a jelenlegi felállás is az, hogy az egyesült tőzsdék és az MNB csak közösen tudnak döntéseket hozni. A nemzeti bank ugyanakkor a közelmúltban egyértelműen jelezte, hogy nem tartja tevékenységéhez szorosan kapcsolódónak a tavaly már 2,3 milliárd forintos nyereséget termelő Kelert, ezért meg kíván válni tőle. Mivel a tőzsde jelezte, hogy szüksége lenne rá, ráadásul elővásárlási joga is van, elég egyértelműen körvonalazódott a közeljövő: az egyesült tőzsde és a Keler együtt alkotja majd azt az értékláncot, ahol a befektetők egy cégen, vagy holdingon belül megkaphatnak mindent: kereskedést, elszámolást, értéktárat. Ez a társaság ráadásul már lett volna akkora, hogy felkelthesse a befektetők fantáziáját. Egy tőkeemeléssel kombinált részvénykibocsátás (IPO) vonzó papírt kínálhatott volna a befektetőknek és kiszállási lehetőséget a tőzsde legnagyobb tulajdonosainak, a tavaly májusban a porondra lépő osztrák hátterű konzorciumnak.
Könnyen elképzelhető, hogy ez az eshetőség volt az, ami lépésre késztetett valakit, vagy valakiket. Az események háttere egyelőre homályos, de az tény, hogy olyan törvénymódosítást szavazott meg a parlament, amely kizárja a fenti forgatókönyvet. Ennek értelmében ugyanis az elszámolóház egyik fele, a ma még a profit döntő hányadát termelő értékári tevékenység nem adható el, abban az MNB többségi tulajdonos kell, hogy maradjon.
A váratlan változás főleg azért meghökkentő, mert sem az érintett cég, vagyis a Keler, sem a kérő, a BÉT vezetőivel nem folyt szakértői szinten tárgyalás. Mint azt Lantos Csaba, a Keler elnöke a Figyelőnek elmondta, az elszámolóházi és értéktári tevékenység unió által megkövetelt szétválasztásának legoptimálisabb módján hónapok óta dolgoztak a szakértők. Az eredeti javaslatban is voltak korlátozások arra vonatkozóan, hogy kik lehetnek tulajdonosok a Kelerben, de szó sem volt állami többség előírásáról. Az utolsó pillanatban érkezett az ez irányú módosítás, arról szakmai vitát nyitni már nem is volt idő.
A javaslatot négypárti konszenzussal nyújtotta be két kormánypárti és két ellenzéki képviselő, a tőzsdének nem sok ideje maradt érveinek eljuttatására a honatyákhoz. Annyit el tudtak érni, hogy az SZDSZ végül kihátrált a módosítás mögül, s a többi pártban sem volt egység. Míg 225 képviselő megszavazta a javaslatot, 75 ellene volt. Érdekes, hogy a visszaállamosítás ötletétől az utóbbi időben nem túl távol álló Fideszben teljes volt a kavarodás (54 igen, 59 nem), az MSZP-ből viszont csak 4 ellenszavazat érkezett.
ÉRDEMI VITA NÉLKÜL. Dancsó József, a módosító javaslatot jegyző egyik honatya a Figyelőnek az előzményekről úgy nyilatkozott, hogy szakmai érvek győzték meg őt és társait a módosítás szükségességéről. A fideszes képviselő szerint a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB közös javaslata volt a módosítás, amelyet így szakmailag kellően megalapozottnak tartott. Az érintett felekkel – BÉT, Keler – is volt egyeztetés, igaz, erre a találkozóra egy „szemtanú” úgy emlékszik vissza, hogy a tőzsdének alig pár perce volt érvei kifejtésére, érdemi vitára nem kerülhetett sor. Arra egyébként a parlament sem megfelelő helyszín, hiszen a képviselők többsége nem lehetett tisztában a szakmai jellegű módosítás jelentőségével, veszélyeivel.
A Figyelő kérdésére az MNB-nél úgy nyilatkoztak, hogy az eredetileg egyeztetett törvényjavaslat – amelynek lényege az értéktár és az elszámolóház uniós elvárásként is végrehajtandó szétválasztása – a Keler tervezett eladása szempontjából kedvezőbb lett volna, de a módosító indítvány (szétválasztás után többségi MNB-tulajdon az értéktárban) is elfogadható megoldás. Nem válaszoltak viszont lapunk érdeklődésére a PM-ben, pedig a történések háttere szempontjából – tekintve, hogy lényegében a szocialista szavazatok döntöttek a szavazásnál – fontos lenne tudni a tárca álláspontját, érveit.
Az ugyanis egyértelmű, hogy a változás mind a Keler, mind a tőzsde szempontjából rendkívül negatív. Az eredeti javaslat arról szólt, hogy az értéktári tevékenységre a Keler egy leányvállalatot hoz létre, míg az elszámolás marad az anyacégben. A módosítással a Keler csak kisebbségi tulajdonos lehet az értéktárban, ami Lantos Csaba szerint tetemes versenyhátrányt okoz azokkal az európai versenytársakkal szemben, amelyek a teljes értékláncot ellenőrzik. A Keler szempontjából az is jobb megoldás lenne a megszavazott javaslatnál, hogy ne az értéktár-leánycégben, hanem magában az anyavállalatban maradjon tulajdonos az MNB, ez ugyanis költséghatékonyabb működést tenne lehetővé.
A tőzsde szempontjából viszont ez sem javít a helyzeten, a Keler megszerzése, s a tőzsde-elszámolóház integráció, majd a BÉT-részvények kibocsátása így is kútba esik. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke úgy nyilatkozott lapunknak, hogy szakmailag teljesen megalapozatlan döntés született, amely senkinek sem szolgálja az érdekeit. Hozzátette: hasonló megoldásra sehol a világon nincs példa, az általános tendencia a tőzsdék és elszámolóházak alkotta vertikális integráció kialakítása. Az osztrákoktól való félelem teljesen megalapozatlan, a tőzsde stratégiája eddig is, és ezentúl is a magyar tőkapiac érdekeit szolgálja. A BÉT mindenesetre elemzi a további lépések lehetőségét.
A tőzsde és a Keler elnöke egyetért abban, hogy rendkívül rossz üzenet a tőkepiac felé a Keler működésének megnehezítése, s az is, hogy vezetői egyeztetés nélkül döntöttek a Keler sorsáról. Lapzártánk idején mindkét intézményben várakozó álláspontra helyezkedtek, hiszen a tőkepiaci törvény végszavazására a hét közepén, lapzártánk után került sor. Elméletben tehát még volt esély az egész csomag leszavazására, de valószínűbb, hogy a következő időszakban kell a két intézménynek valamiféle változást kilobbiznia.
