Jóllehet, a feltörekvő piacok együttesen a reneszánszukat élik, a szakemberek egyre gyakrabban emlegetik a szelekció kifejezést. Mert igaz ugyan, hogy a legtöbb befektető szemében a feltörekvő piacok kifejezés egy nagy egészet jelent (ahová a régóta elfogadott elemzői javaslat szerint csak a pénz 5 százalékát szabad elhelyezni), a felszín alatt az egyes régiók és országok egyre változatosabb teljesítményét látni. A jókedv adott, a pénz is, de korántsem biztos, hogy ebből minden érintett ország hasznot tud húzni.
CSÖKKENŐ NÉPSZERŰSÉG. Lehet, hogy jövőre mi is rosszul járunk. Néhány hét, vagy hónap eseményeiből ritkán érdemes messzemenő következtetéseket levonni, mégis feltűnő, hogy az elmúlt időszakban egyértelműen csökkent régiónk, s benne Magyarország népszerűsége. Az utóbbi két hónapban a Morgan Stanley Capital International (MSCI) regionális feltörekvő indexei közül egyetlenegy zárt csak mínuszban, a kelet-európai. Miközben tágabb régiónk, az EMEA (feltörekvő Európa, Közel-Kelet és Afrika) pénzáramlási adatai azt mutatják, hogy az októberi háromhetes kivonási időszak után ismét dől az itt befektető alapokba a pénz, ebből egyre kevesebb jut a cseh, a magyar és a lengyel piacra. Az EMEA régió sztárja ma Jordánia, Törökország és Izrael, de Oroszország mellett Egyiptom sem panaszkodhat. Úgy tűnik, a visegrádi országokat, de különösen Magyarországot érő kritikák és félelmek egyre inkább megmutatkoznak a részvénypiacon is.
 |
|
Végre egy bevezetés
Akár már lapunk megjele-nésekor új részvény jelenhet meg a tőzsdén: az Állami Nyomda hosszú ideje az első bevezetés lesz a pesti parketten (Figyelő, 2005/44. szám). A társaság új módját választotta a papírok eladásának; a hazai nyilvános kibocsátás tőzsdei aukció keretében zajlik, ahová csak a kibocsátást szervező ConCorde Értékpapír Rt.-nél számlával rendelkező ügyfelek juthatnak be. A társaságnak deklaráltan nem célja, hogy sok kisbefektetője legyen, a maximum 6400 forintért eladható papírok esetében minimum 100 darabra szólhat az aukciós vételi megbízás. A kibocsátás értéke még a minimálisan meghirdetett részvénymennyiség eladása esetén is meghaladhatja a 4 milliárd forintot, ha viszont ennél nagyobb igény mutatkozik, a cég saját részvényeinek és a Royalton kockázati tőketársaság papírjainak „terítése” mellett a legnagyobb tulajdonos, Erdős Ákos is beáll az eladók közé. |
|
|
|
|
Miközben az Emerging Portfolio Fund Research kutatócég adatai szerint a feltörekvő piacokon befektető alapokba a tavalyi 2,8 milliárd dollárral szemben az idén november közepéig 15,5 milliárd dollár ömlött be, nagyon úgy fest, hogy a magyar piac emelkedése kisebb lesz a tavalyinál. Természetesen a dollárban számolva eddig elért mintegy 20 százalék is jócskán veri a fejletteket, de a magyar index ma már alulteljesíti a feltörekvőket összesítő mutatót. Az elemzői nyilatkozatokból egyre inkább kikerül szűkebb régiónk, a jövő évi befektetési tippek között már szinte egyáltalán nem szerepelünk.
LEMINŐSÍTÉS. Az elmúlt két hétben három olyan kommentár is érkezett, melynek fényében nem lehetnek túlságosan optimisták a hazai befektetők. A Credit Suisse First Boston után a Citigroup is eltávolította kedvenc részvényei listájáról az OTP-t, ami meg is látszik a papír elmúlt hetekben nyújtott teljesítményén (miként viszont az is látszik, hogy a Richtert még mindig szereti a Citi). Az amerikai nagybank az egész hazai piacról meglehetősen gyászos képet festett, de nem jött jókor az sem, hogy a Morgan Stanley felülsúlyozásról semlegesre minősítette le az egész közép- és kelet-európai régiót. Az okok között az értékelési szintek mellett többször felbukkan a devizakockázat – mely tényezőnek az alapkezelők mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak -, a forintot pedig egyre többen temetik.
Az idén ráadásul a kötvénypiac egyik legfontosabb és leglátványosabb trendjévé vált a befektetők benyomulása a helyi piacokra. Eddig leginkább a feltörekvő országok által kibocsátott dollárkötvények reprezentálták a feltörekvő kötvénypiacot, a Morgan Stanley elemzője szerint viszont egy év alatt 10-ről 30 százalékra ugrott a helyi pénzben kibocsátott hitelpapírok súlya az alapok portfóliójában. A trendet erősíti, hogy a feltörekvő országok nagy része igyekszik visszavásárolni dollárkötvényeit, s helyi devizában újakat kibocsátani. Noha ez közvetlen régiónkban az euró felé tartó „lassú menet” miatt másképpen működik, a devizaváltozások jelentősége világszerte nő. Igen látványosan mutatja ezt például az, hogy a feltörekvő kötvénypiacok között 2005 vesztese az az Indonézia, ahol kisebb devizaválság alakult ki a nyár végén. Ez viszont átgyűrűzött a részvénypiacra is, amely dollárban számolva szinte semmit sem emelkedett az idén.
 |
|
Ami ma már biztos: a feltörekvők soha nem látott szériában vannak. Hároméves távlatban még nem volt példa arra, hogy 128 százalékot izmosodjon az MSCI emerging indexe. A mutató képes volt a 2001-gyel záruló tíz év alatt szinte változatlan maradni; a befektetők megszokták, hogy itt a rövidebb fel-le ciklusokat érdemes meglovagolni. A magyar piacon is jól látszik az 1996-1997-es „szeretem-időszak”, meg a 2000-2002-es „senkit sem érdekel szakasz”. Ma úgy fest, a befektetők elfordulóban vannak, s miközben a 2006-os feltörekvő kilátások megítélése vegyes, egy elszállt költségvetéssel küszködő, s választási évbe lépő ország érthető okokból sokkal kevésbé vonzó, mint egy olyan, ahol gyorsabb a növekedés és kedvezőbb a piac értékeltségi mutatója – ilyen például Dél-Korea, Brazília vagy Mexikó. Az elmúlt hetekben szinte csak az tartotta a BUX-ot, hogy négy meghatározó részvénye közül a Richtert az orosz gyógyszer-ártámogatási rendszer kedvező változása repítette, a Molnál pedig az új stratégia, valamint az állami részvénypakett megvétele lelkesítette a befektetőket. Mivel az utóbbi 10 évből 9-szer volt év végi emelkedés a feltörekvőkön, nem valószínű, hogy a következő hetekben beborul a piac. Jövőre azonban, úgy tűnik, nem árt a szokottnál is nagyobb óvatosság.
