Gazdaság

Megroppant a forint

A szigorú uniós kritikák nyomán jelentősen gyengült a forint. Ez, és az eurózónában fokozódó kamatemelési várakozások a piaci szereplők szerint a magyar jegybankot is kamatemelésre készteti.

Rosszul indult a hét

A forint hétfőn reggel gyengült a bankközi devizapiacon, az eurót 253,90/254,00 forinton jegyezték, 70 fillérrel erősebben a pénteki 253,20/30 forintnál. A forint 25 bázisponttal 10,06 százalékra gyengült a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. A dollárral reggel 215,55/90 forinton kereskedtek szemben a 214,90/215,00 forintos pénteki árfolyammal.

Jelentős forintgyengüléssel indult a hét: az euró 254 forint fölé is erősödött, és hétfő déltájban is 253,5 és 254 forint közötti sáv tetején tartózkodott. A forintpiacon érezhető borús hangulat nem régiós jelenség, ezért azt piaci elemzők még mindig az uniós pénzügyi biztos pénteki kemény hangú kritikájának reakciójaként értékelik.

A forint gyengülése abból a szempontból aggasztó kicsit – fogalmazott megkeresésünkre Barcza György, az ING elemzője –, hogy az újabb löketet ad a már egyébként is érezhető kamatemelési várakozásoknak. Nem kizárt, hogy következő vagy a decemberi ülésén kénytelen lesz kamatot emelni a jegybank Monetáris Tanácsa, amit az is erősít, hogy az Európai Központi Bank december 1-jei kamatdöntő ülésétől is emelést vár a piac.

Ha a régóta rebesgetett lépés valóban bekövetkezik, az mérsékli az euróövezet és a magyar alapkamat közötti előnyünket, és hasonló válaszlépésre késztetheti a Magyar Nemzeti Bankot, de az is elképzelhető, hogy egy jelentősebb (mondjuk 255 forint fölé emelkedő) forintgyengülés már az EKB döntése előtt kamatemelést vált ki a magyar piacon. Ezt erősítheti a decemberben publikálandó felülvizsgált konvergencia-program is – jegyezte meg kérdésünkre Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője -, amely esetleg az euróbevezetéssel kapcsolatos végleges kormányzati álláspontot is rögzítheti.

A kamatemelési várakozásokat ugyanakkor némileg hűtheti a szintén november 28-án esedékes inflációs jelentés, amely várhatóan kedvező képet ad az árszínvonal alakulásáról. A pénz- és állampapírpiaci szereplők egyébként már beáraztak egy kis kamatemelést – jegyezte meg Pintér András –, a három hónapos hozamok jelenleg 6,20-6,25 százalékos szinten mozognak. A szakértő szerint persze az efféle beárazódások könnyen ki is árazódhatnak, az aktuális makro-és külgazdasági hírek, valamint a forint esetleges visszaerősödése következtében. A határidős betéti (FRA, forward rate agreement) kamatok ugyanakkor az állampapírpiaci hozamszinteknél nagyobb mértékű kamatemelés lehetőségét tükrözik – mutatott rá Barcza György -, a három hónapos FRA-kamatok 50, a hat hónaposak pedig már 70 bázisponttal tartózkodnak magasabb szinten az irányadó kamatlábnál.

London is hasonlóan látja


A FigyelőNet által megkérdezett hazai elemzőkkel összhangban nyilatkoztak hétfőn délelőtt londoni feltörekvő piaci elemzők is, akik szerint az euróövezeti jegybank (EKB) kamatemelésének hatására a magyar kockázati hozamelőny eróziója miatt aggódó MNB is kénytelen lehet akár jelentősen visszaszigorítani pénzügypolitikáját.


A Moody’s elemzése szinte biztosra veszi, hogy az EKB “nagyon óvatos” monetáris szigorítási kurzusba kezd, amelynek első mozzanata egy negyed százalékpontos kamatemelés lesz december 1-jén. A JP Morgan nemzetközi befektetési csoport londoni elemzése ugyanakkor agresszív euróövezeti szigorítással számol. A cég előrejelzése szerint a decemberi 0,25 százalékpontos emelést már 2006 márciusáig újabb hasonló követi, vagyis a jövő év első negyedében 2,5 százalék lesz az EKB által használt alapkamat. A JP Morgan szerint azonban az EKB itt sem áll meg: 2006. júniusra 2,75, szeptemberre pedig már 3,00 százalék lehet az euróövezeti jegybanki kamat, amely ezen a szinten zárja a következő évet.


A Barclays Capital befektetési bank ennél lassabb szigorítást prognosztizál (jövő szeptemberre 2,75 százalékos EKB-kamatot jósol), megjegyezve, hogy “most már megállíthatatlannak tűnik” az EKB hangulatváltása a kamatemelés felé. Ez a cég is december 1-jére valószínűsítette az első emelést.


A Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlege (DrKW) hétfőn kiadott napi térségi helyzetelemzésében azt írta: a várhatóan szigorodó euróövezeti pénzügypolitikai környezetben a magyar jegybank is kamatemelésre kényszerülhet. Ezáltal ugyanis szűkülne a magyar befektetési konstrukciók által kínált kockázati felár, és ez akár komoly piaci hatással is járhat, mivel a magyar piacon többségében európai uniós, illetve euróövezeti befektetők vannak jelen. A bank e forgatókönyve azzal számol, hogy a MNB az eurójegybank kamatemelése után nem sokkal maga is kamatot emel, mégpedig akár fél százalékponttal is, elkerülendő a forint jelentős és gyors gyengülését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik