A Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványhoz készített állásfoglalás felhívja figyelmet arra, hogy a bankok hitelkockázatainak felépülése, valamint a makrogazdasági környezetből származó növekvő kockázatok alááshatják a pénzügyi rendszer stabilitását.
Kockázat
A jelentés szerint jelenleg a legnagyobb kockázatot az euró-bevezetés dátumának lebegtetése jelenti. Ugyanis, amíg létezett egy 2010-re vonatkozó ígéret, addig az ezzel járó gyors fiskális konszolidáció garanciát jelentett a befektetőknek, hogy a gazdaság visszatér az egyensúlyi pályára. Ugyanakkor a folyamatos módosításokon átesett, és huzamosabb ideig magas államháztartási hiány két csatornán keresztül növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét. Az EMU-ba belépés tolódása nem képes alacsonyan tartani a gazdaság finanszírozási költségét, valamint a finanszírozási igény jelentős mértékű külső egyensúlytalanságot eredményez.
A magyar gazdaság sérülékenységének és külső sokkoknak való kitettségének érdemi mérséklődéséhez szükséges a külső és a belső eladósodottság növekedésének megfékezése, amelyben jelentős szerepet kell játszania a fiskális konszolidációnak – fogalmaz a Monetáris Tanács.
A kockázatos struktúrában növekvő eladósodottság és az euró bevezetésével kapcsolatos bizonytalanság rontja az ország kockázati megítélését és csökkenti a gazdaság sokktűrő képességét. Ezen felül a túlzottan optimista a gazdaság kilátásaira vonatkozó kormányzati prognózis sem tesz feltétlenül jót.
A remény hal meg utoljára
Mindezek ellenére – valamint a nagy kockázati pénzek jelenléte miatt – stabil volt, és stabil is marad a hazai pénzpiac – állítja a jelentés. Bár a korábbi előrejelzéseinél a jegybanktanácsi tagok nagyobbnak vélik a nemzetközi környezet megváltozásának hatásait.
A hazai gazdaságra is kockázatot jelent a globális egyensúlytalanságok esetleges korrekciója, valamint a magas, illetve mind tovább növekvő olajár.
