Húsz százalékos egykulcsos szja ingatlanadóval kombinálva, 2-3 éves előkészítés után bevezethető lenne, s a költségvetés sem veszítene – mondta László Csaba, a KPMG adótanácsadó partnere az ICEG Európai Központja és a Hungarian Business Leaders Forum “Államépítés vagy állam-leépítés” című pénzügyi konferenciáján pénteken. A volt pénzügyminiszter szerint ki kell alakítani a rászorultsági alapon működő szociálpolitikai rendszert, mert az egykulcsos adórendszer hátránya, hogy a gazdagok terheit csökkenti, a szegényebbekét viszont növeli.
Az egykulcsos rendszer előnyei között említette László Csaba az egyszerűséget, az adminisztrációs megtakarítást és az átláthatóságot.
Igazságosabb is lehet
Szintén az egykulcsos adórendszer mellett érvelt, de a társadalmi igazságosság szempontjából Urbán László közgazdász, volt Fideszes politikus, aki nemrég tért haza az Egyesült Államokból.
Urbán szerint az egykulcsos rendszer nem lenne igazságtalan, ha az egyéb kedvezményeket megvonnák a gazdagabbaktól, mert jelenleg a gazdagok szja-terhelése jóval nagyobb, mint a kisebb jövedelműeké.
A közgazdász számokat idézett: a 2003-as szja-befizetés szerint az adózók 80 százalékának jövedelme 400 ezer és 2 millió forint közé esik, s ez a 80 százalék fizeti be az összes szja bevétel 30 százalékát, 350 milliárd forintot. A 4 milliónál többet kereső 20 százalék pedig 830 milliárdot fizet be, ami a teljes szja-bevétel 70 százaléka. További 19 ezer igen gazdag adózó 133 milliárd forintot fizet. Az első kategória átlagos szja-terhelése 12,6 százalék, a másodiké 32,3 százalék, miközben az első kategória átlagjövedelme havi 80 ezer forint a másodiké 300 ezer forint – mondta Urbán.
A számokból az következik, hogy a gazdagok jelenleg is jóval több szja-t fizetnek, s ha az egykulcsos rendszer bevezetése mellett az adókedvezményeket, s az ingyenes oktatást például megvonják a módosabb rétegektől, akkor a szociális igazságosság is érvényesülne – állította Urbán László.
Átgondolnák az állam szerepét
A konferencián felszólaló Stumpf István volt kancelláriaminiszter és Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is az állam szerepének újragondolását sürgette.
Az Orbán kabinet volt második embere szerint “újragondolandó és erősítendő az állam szerepe, s nélkülözhetetlen a közigazgatás és az államháztartás reformja”. Úgy vélte, Magyarországon tapasztalható a tradicionális jóléti állam válsága csakúgy, mint a rendszerváltozás államának válsága. Stumpf István szerint “fiskális terror” uralkodott el annak érdekében, hogy a költségvetési célokat teljesítse a jelenlegi kormány, miközben az átfogó reformokat jegelte.
“Államháztartási reformra van szükség, mert látható a közjavak és közszolgáltatások romló minősége és az ehhez való hozzáférés egyenlőtlensége” – jelentette ki Bokros Lajos. A Horn kormány volt pénzügyminisztere hangsúlyozta, hogy ennek hiányában a gazdasági növekedés fékeződik, a társadalmi különbségek pedig tovább nőnek.