Radikálisan megemelkedett az állástalanok aránya az idei első három hónapban az egy évvel korábbi 6,1, de még a két évvel ezelőtti 6,3 százalékhoz képest is. Az év eleji hónapokban 297 ezer munkanélküli volt Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten közölt kimutatása szerint.
Az eredménytelenül állást keresők száma egy év alatt 45 ezerrel nőtt, miközben a foglalkoztatottak köre 21 ezerrel, a gazdaságilag nem aktívaké 24 ezerrel szűkült. E három csoportot együtt szemlélve a folyamatok nem látszanak olyan kedvezőtlennek, mint önmagában a 7 százalék fölé kúszó munkanélküliségi ráta. Az aktivitási arány – vagyis azoknak az aránya a 15-74 éves korú népességen belül, akik foglalkoztatottként vagy eredménytelenül állást keresve bár, de regisztrálva vannak a munkaerőpiacon – 54 százalékos, ami nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak számít. Az inaktivitás sokszor rejtett munkanélküliséget (vagy éppen feketefoglalkoztatást) jelent, ezért kedvezőnek értékelhetjük, hogy ebből a körből tízezrek állást keresnek vagy elhelyezkednek, vagyis megjelennek a munkaerőpiacon. Ahogy Csizmár Gábor munkaügyi miniszter lapunknak adott múlt heti interjújában mondta: a sorkatonaság eltörlése, a nyugdíjkorhatár 2004 eleji emelkedése, valamint az EU-csatlakozás nyomán tízszer több szlovák vendégmunkás együttvéve 75 ezerrel növelte volna a munkanélküliek számát, ám e tömeg jelentős része – mintegy 40 százaléka – mégis el tudott helyezkedni.
Mindenesetre a titokzatos száz lépés kormányprogramjában az első a foglalkoztatás helyzetének javítása. E tárgyban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben 15 pontos intézkedés-sorozatot jelentett be. Ennek keretében a 9 hónapig járó, legfeljebb havi bruttó 44 ezer forintos munkanélküli-járadék helyett bevezetik az álláskeresési támogatást, az álláskeresési járadék maximális összege az első három hónapban a minimálbér 120 százalékára (68 ezer forintra) emelkedik, a következő hat hónapban viszont az ellátás összege egységesen a minimálbér 60 százaléka lesz. A legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők számára az ellátást további 3 hónappal (az 50 éven felülieknél 6 hónappal, a nyugdíj előtt állóknál 5 évvel) meghosszabbíthatják majd. Egyébként, mint a munkaügyi tárcánál megtudtuk, márciusban a munkanélküliségi járulékon töltött idő átlagosan 99 nap volt, a jogosultsági napok átlagos száma pedig 165 – így ma az ellátottak több mint fele lépne át a második, alacsonyabb ellátással járó szakaszba.
További intézkedés lenne a magánszemélyeknél végzett háztartási munkák (gyermekfelügyelet, javítás-karbantartás és hasonlók) legalizálása, avagy, Gyurcsány kifejezésével, a „kék munka” lehetősége: az érintettek az eddigi évi 120 nap helyett 200 napig dolgozhatnak alkalmi munkavállalói könyvvel, a munkáltató pedig az ezzel járó közteherjegy után adókedvezményre szerez jogosultságot. Az alkalmi könyves mezőgazdasági idénymunka megengedett időtartamát 15-ről 60 napra növelik. Erősíteni kívánja a kormányfő a foglalkoztatás, a járulékfizetés ellenőrzését, sőt lehetőséget teremtene a feketén foglalkoztatók büntetőjogi szankcionálására is. Közbeszerzési pályázatokon csak a munkaügyi kapcsolataik terén makulátlan cégek indulhatnak majd. Megteremtik annak garanciáját, hogy munkáltatók mindenképp megfizessék a minimálbért, ne spóroljanak például teljesíthetetlen normák megszabásával, vagy a munkaerő-kölcsönzés trükkjeivel. A kismamák a gyes mellett teljes munkaidejű állást is vállalhatnak majd, az álláskeresési támogatás első három hónapja után lehetővé teszik az alkalmi munkavállalást, lebontják az ellátottak foglalkoztatásával szemben jelenleg mesterségesen állított korlátokat. Átalakítják a felnőttképzés (szakképzés) támogatási rendszerét, előnyre számíthatnak a munkaerőpiacon eredményes intézmények. A versenyszféra foglalkoztatás-növelésben kiemelkedő vállalatai prémium programra, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók új – ám a visszaéléseket megszűrő – támogatásokra számíthatnak.
A 7,1 százalékos állástalanság lefaragásának egyik fő eszköze eszerint az alkalmi munkavállalás még erőteljesebb kiterjesztése lenne. Felbátorodva nyilván azon, hogy már az elmúlt évben is 86 ezerről 131 ezerre ugrott az alkalmi munkavállalói könyvek száma (Figyelő, 2005/17. szám). A másik fő csapás a gazdaság kifehérítése, esetleg „kékítése” (ez a háztartási foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzés teljesen illuzórikusnak látszik). A legalizálás egyfelől csakugyan javítja a kimutatott foglalkoztatási szintet, másfelől viszont, sajnos, megnöveli a munkáltató számára a béreket terhelő járulékok és más tételek miatt amúgy is magas foglalkoztatási költségeket.
