A felügyelet alá tartozó szektorok 2004-es évét értékelő szektorjelentés ismertetése kapcsán Marsi Erika főigazgató elmondta: a pénzügyi szektor 300 milliárd forint feletti kiemelkedő nyereséget ért el, ám ez a teljesítmény 2005-ben várhatóan már nem ismételhető meg. A magyar pénzügyi szektor 2004-ben több, mint 30 ezer milliárd forintot közvetített, 18 százalékkal meghaladva a 2003. évit.
Ami a rekordprofitot hozta
A bankszektor kamatmarzsa az átlagos mérlegfőösszeg arányában 2004-ben tovább emelkedett, 3,91 százalékra a 2003-as 3,88 százalékos szintről. Ez a viszonylag csekély növekedés önmagában 5-6 milliárd extraprofitot eredményezett, és további mintegy 54 milliárdnyit a működési költségek leszorítása. A mérlegfőösszeg arányában ugyanis átlagosan 3,34 százalékról 2,98 százalékra esett a müködési költség ráta. A bankrendszer jövedelmezőségi mutatói így az eddigi magas szintről még tovább emellkedtek: a ROA (1,5-ről) 1,97 százalékra, a ROE pedig (17,06-ról) 23,4 százalékra nőtt.
Kockázatok
A felügyeleti jelentés számos kockázatra is felhívja a figyelmet. Ezek egyike a devizakockázat, ami a devizahitelek nagyarányú térnyerésére vezethető vissza. A bankok vállalkozói hiteleinek növekményét 70, a lakossági kölcsönöknek pedig durván 50 százalékát tették ki az euró- vagy svájci frank alapú konstrukciók. Ez egyrészt kockázatot jelent az ügyfelek szempontjából (kamat- és árfolyamkockázatot), másrészt lefedettségi kötelezettséget a bankoknak. Mint Marsi Erika elmondta: a finanszírozást nyújtó intézmények devizapozíciói tipikusan 3-6 hónapra fedezettek, ám az ennél hosszabb lejáratú (különösen a 4-5 éves) devizahitelekre mind a bankoknak, mind a felügyeletnek fokozottan oda kell figyelniük.
Kockázatot jelent a hitelportfólió romlása is, amely a tavalyi évben már hangsúlyosan jelentkezett a pénzügyi vállalkozásoknál – elsősorban a gépjárműhitelzés területén, a lízingcégek esetében. 2004-ben ugyanakkor már a bankoknál is megjelentek a portfólióromlásra utaló jelek, így az idei év kiemelt feladata lesz a hitelintézetek portfólióvizsgálata.
Kilátások
A PSZÁF várakozásai szerint idén folytatódik a növekedési dinamika lassulása, ami a mérséklődő inflációval párhuzamosan szűkülő kamatmarzs, és a tavalyi rekorderedmények miatti jövedelemkényszer hatására nagyobb kockázatvállalásra sarkallhatja a pénzügyi intézményeket, különösen a bankokat. Ezt ugyancsak kockázati faktornak látja a felügyelet, ám az egyes intézmények üzletpolitikájába nincs hatásköre beleszólni – hangsúlyozta a főigazgató. Így abba sem, hogy a csökkenő kamatmarzs miatt például emelik-e vagy mennyivel emelik az egyes tranzakciók jutalékát. A kondícióváltásokkal kapcsolatos tájékoztatást és transzparenciát ugyanakkor szeretnék erősíteni – tette hozzá Farkas István, a PSZÁF felügyelet tanácsának elnöke is.
A nagyobb átláthatóságot a nyugdíjpénztári szektorban is szorgalmazza a felügyelet, ugyanis, mint Farkas István elmondta – a pénztárak által fizetett vagyonkezelési díj roppant széles tartományban (valahol 15 és 150 bázispont között) mozog, és a folyamatosan gyarapodó pénztári vagyon arányában egyre jelentősebb tételt képvisel.
