Gazdaság

Időutazók

Magyarországon is reneszánszát éli a családfakutatás. Az identitáskeresés irányába immár a fiatalokat is terelgetik.

Testvérgyilkosság áldozata lett az 1200-as években az egyik felmenője – bukkant a krimibe illő esetre Kovács Attila, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) helyettes országos tiszti főorvosa. Az amatőr családfakutató mélyebbre ásott, és kiderítette: a gyilkos testvér birtoka kárpótlásul a meggyilkolt családjára szállt. A családi krónika egyéb érdekességgel is szolgált. “Ahol családon belül válásra került a sor, az végighullámzott ugyanazon az ágon, és többször ismétlődött” – mutat rá felismerésére Kovács, aki őskeresését kétféleképpen végzi: a nagymama “elég az hozzá…” típusú visszaemlékezései, illetve adatbázisok alapján.


Időutazók 1

Ez utóbbival nincs egymaga. Az 1895. október 31-e előtt anyakönyvezettek adatait őrző Magyar Országos Levéltár (MOL) mikrofilmtárába bejutni és keresgélni végtelen türelemjáték. A 27 mikrofilmolvasó állandóan telített, s a részleget felkeresők 65-70 százaléka a saját múltját keresi. “Mindez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az utóbbi időben, különösen a rendszerváltozás és a politikai légkör enyhülése óta, ismét kedvelt foglalatosság a családfakutatás” – mondja Viszket Zoltán, a MOL munkatársa. Megfigyelése szerint a levéltári gyökérkeresés javarészt az ötven év felettiek elfoglaltsága, akik hobbiból, kíváncsiságból vagy az elmúlástól való félelem miatt fordulnak őseik felé.

PEDAGÓGIA. A gyökerek kiásása azonban újabban nem csak az időskorúak kedvtelése. Ezt mutatja, hogy az ELTE Társadalom-tudományi Karán működő családtörténeti szeminárium iránt igen nagy az érdeklődés. “A család történetének megismerésén keresztül sokkal jobban átélhetővé válik a magyar történelem, sokkal életszerűbbek lesznek a történelmi szituációk és fogalmak” – mondja Kovács István Gábor, tanszékvezető egyetemi docens, a szeminárium vezetője. Hozzáteszi, hogy a családtörténet-kutatás, az identitáskeresés nemcsak az önismeret módja, de egyfajta utazás is önmagunkba. Toleranciára nevel, hiszen bármely család történetéhez nyúlunk, hihetetlen sokszínűség tárul fel előttünk, legyen szó társadalmi státusról, vallásról, nemzetiségről, életformáról vagy aspirációkról. Megismerhető a társadalom mozgása, illetve, hogy egy családon belül lefelé és felfelé milyen különbségek mutatkoztak. Emellett tágasabb társadalmi látásmódot és rugalmasabb szemléletet sajátíthat el az, aki elmerül hozzátartozói megismerésében.

Pedagógusok az iskolarendszer alacsonyabb fokán is előszeretettel alkalmazzák a családtörténet-kutatáshoz kapcsolódó feladatokat. Papp László, a budapesti Szent László Gimnázium tömegkommunikációs tagozatának tanára több mint tíz éve ébresztgeti a középiskolás diákok szociológiai érdeklődését efféle feladattal. Így sarkalja őket arra: kezdjenek el beszélgetni szüleikkel, nagyszüleikkel, hogy tudatosabb viszonyuk legyen a közösséggel, amelyben élnek. “A feladat arra is jó, hogy fityiszt mutasson a lépten-nyomon hirdetett egységes nemzettudatnak” – véli Papp, aki szerint 3-4 generációig visszanyúlva mindig kiderül, hogy a család egy nagy nemzetiségi kavalkád, amelyben adott esetben szlávok, cigányok, zsidók egyaránt jelen voltak.

Azt, hogy nem haszontalan a középszintű oktatásban részt vevőket a család megismerésére ösztönözni, az Oktatási Minisztérium is felismerte. Tavasszal induló családi emlékezet programjuk lényege, hogy a diákok digitális családfát készíthetnek. Ehhez a szoftver a www.emlekezet.hu címről tölthető majd le. Segítségével a diákok számítógépre vihetik a családi fényképeket, dokumentumokat, s mindezt az interneten tárolhatják. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatos aggályai, hogy személyes adataival mindenki maga rendelkezik, nyilvánosságra hozatalukhoz az érintettek beleegyezésére lenne szükség.

Amatőr és profi kutatók értetlenül állnak ezelőtt, hiszen mindkét csoport kincsesbányaként tekint az interneten közzétett, főleg külföldről származó adatbázisokra, melyben főleg elhunytak adatai szerepelnek. A szoftver és az adatvédelmi biztos kifogásainak összehangolása az Oktatási Minisztériumban jelenleg is tart.

PROFIK. A lelkes amatőrök mellett a családfakutatásban több cég lát fantáziát. A számos aktív vállalkozás közül az a közel 10 cég vehető komolyan, amelyeknek ez a fő tevékenysége, s ezt nem melléktevékenységeként gyakorolja. E cégek főleg azok igényét szolgálják ki, akiknek nincs idejük kutakodni, ám megengedhetik maguknak e luxuscikk birtoklását. “Teljes családfát igénylő hazai megbízóink egy része a 35-40 éves korosztály tagja, azon belül is a közép- és felső vezetők közül kerül ki, míg másik fele a módosabb nyugdíjas rétegbe tartozik” – közli Zirci Orsolya, a Galut Kft. ügyvezetője. Másfajta megrendelői körhöz tartoznak azok az ügyfelek, akiknek az ősei az egykori királyi Magyarország területéről származtak el, s most a környező országokban élnek. Közülük néhányan a közelgő EU-csatlakozás miatt kettős állampolgárságra pályáznak. Megint másik csoport a kivándorolni szándékozóké, ők a családon belüli vallást szeretnék néhány ősre visszamenőleg igazolni.

“Többségben vannak azonban azok, akik a lehető legkorábbi időkig visszamenő családfát igényelnek” – mondja Zirci. A munkadíj több tényezőtől függ. Kérdés, hogy csak a névviselő ágra rendeli-e meg az ügyfél a családfát, illetve milyen fele-kezet tagja volt az illető őse. A keresztények esetében a család akár az 1600-as évek végéig visszavezethető, míg az izraeliták-nál csak az 1850-es években tették kötelezővé az anyaköny-vezést. Fontos, hogy honnan származik a család, nagyvárosból vagy faluból. A mai Magyarország területéről vagy az elszakadt, a kutatás tekintetében problémásabb területekről. A keresés ideje egy-két hónap, de a munkát lassíthatja a levéltári sorban állás. A honorárium keresztény család esetén elérheti a negyedmillió forintot, míg egy izraelita családnál, ha budapesti, a szűkebb kereshetőség miatt 150 ezer forintba kerül.

Aki ezt sokallja, vagy inkább maga bíbelődik, annak a keresést a legidősebb családtagok faggatásával érdemes kezdeni. Utána az anyakönyvekben, összeírásokban, könyvészeti forrásokban javasolt kutatni a múltat. Hasznos lehet a gyászjelentések böngészése – amelyekből az Országos Széchenyi Könyvtár hatalmas adatbázissal rendelkezik -, ezekben ugyanis részletesen feltüntették a rokoni kapcsolatokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik