Kinyílt a bicska az ötödik legnagyobb hazai beszerzési társaság vezetői zsebében, amikor 2001-ben Schneider Ágnes, a frissen alakult Reál Hungária Élelmiszer Rt. akkori vezérigazgatója a Progresszív Magazin egyik elemzésében felbomló szervezetnek minősítette a Honikert. Nem telt el két év a vérforraló jóslat után, és az akkor már dinamikusan fejlődő Reálnál kopogtattak, tárgyalni kezdtek a “honikeres” tagok.
A még mindig fontos piaci szereplőnek számító beszerzési társaság működésében azóta nyilvánvalóvá váltak a fejlődést akadályozó nehézségek. Elsősorban az, hogy a tulajdonosoktól nem függetlenítették a cégvezetést, pedig 25-30 tulajdonos érdekeinek egyszerre lehetetlen eleget tenni. A minden napi érdekegyeztetés pedig az eredményes működés rovására megy. A sors fintora, hogy a cégvezetésbe beleszóló tulajdonosok okozták évekkel ezelőtt egy másik, magyar tulajdonú kereskedelmi lánc átalakulását is. A CBA-ból éppen az üzletpolitikai viták következtében vált ugyanis ki az a hat tulajdonos, akik 2001-ben megalakították a – Honikert elhagyó tagok egy részét befogadó – Reál Hungária Élelmiszer Rt.-t.
Viszokay Árpád. Nincs ok a hurráoptimizmusra, nincs más hátra mint erős, zárt láncot alkotni egységes beszerzési árakkal, de vonzó árak mellett.
Kiss László, a Kisalföld Füszért jelenlegi és a Honiker Beszerzési Társaság volt vezérigazgatója a multinacionális, illetve a “kis” hazai kereskedelmi láncok harcával magyarázza, hogy a Honikerben alapítóként részt vevő cége hét év után miért vált ki a csoportból, hogy átpártoljon a Reálhoz.
A 2002-re 3,5 milliárd forint forgalmat kimutató Kisalföld Füszért átlépésének a szorosabb szövetségen túl gyakorlati oka is volt. A Honikerből tavaly több olyan tag is kivált, amely kiskereskedelmi boltokat üzemeltet. A Kisalföld Füszért tulajdonosai ezért úgy döntöttek, hogy a társaságnak olyan lánchoz kell csatlakoznia, amely országos léptékben épít egységes kiskereskedelmi hálózatot. A CBA Élelmiszer és a Coop Hungary helyett más okok mellett azért választották a Reált, mert a terjeszkedő láncnak a nyugati végeken még nem volt regionális központja. A feladatot így lelkesen elvállalta a félévszázados tradíciójában bízó Füszért-vezetés.
A dinamikája alapján mindenképpen vonzó partner a Reál Hungária Élelmiszer Rt. A cég 2001-ben, az alapítás évében 1448 boltot látott el. Árbevétele elérte a 104 milliárd forintot, tavaly pedig már 1905 boltot szolgált ki mintegy 148 milliárd forint összes forgalom mellett. Ezzel a legdinamikusabban fejlődő hazai kereskedelmi lánccá vált. Az igazgatóság elnöke, multinacionális műhelyekben gyakorlatot szerzett Schneider Ágnes nemcsak a cége sikeréért, hanem a VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató szekciójának társelnökeként a kereskedelmi törvény megszületéséért is lobbizik. A jogszabállyal egyebek között a beszerzési ár alatti értékesítés ellen, a boltok szabadon választható nyitva tartásáért tört lándzsát, hogy a magyar kereskedők a lehető legkisebb áldozattal illeszkedjenek be az EU belső piacába.
A túléléshez a kis boltokat tömörítő hazai láncoknak persze tanulni kell a multiktól. Ennek eredménye például a folyamatos akciózás, a sajátmárkás (úgynevezett kereskedelmi márka) termékek megjelenése, a nyújtott nyitva tartás és az egységes polckép. Adaptálni kell mindent, ami eredményes, de nem vakon másolni, véli a szakember, mert az lenne a magyar láncok halála. Ezt várja a Reáltól.
Tiszteletre méltónak tartja a Kisalföld Füszérttel is gyarapodott Reál piaci fáradozásait Viszokay Árpád, a CBA Élelmiszer ügyvezető igazgatója, de egyúttal óva is inti konkurensét a hurráoptimizmustól. Nem marad más hátra mint erős, zárt láncot alkotni egységes beszerzési árakkal, de a vonzó árak mellett egységes arculattal és “láncmarketinggel”. A CBA maga is ezt a túlélési technikát követi, a nemzetközi terjeszkedéssel kiegészítve. Viszokay szerint ugyanis bármilyen “nagy” is valamelyik hazai lánc, be kell látnia, hogy Magyarország csak egy kis piac, szükség van a külföldi kooperációra. Ennek szellemében jött lére és már eredményesen működik a CBA Zagreb, a CBA Romania, és túl van a vezetés a hálózatnyitási megállapodásokon Bulgáriában, Szlovákiában is. A következő lépések a lengyel, a cseh, a szlovén és a baltikumi kooperációra irányulnak.
A Honiker esete csak az első fecske, de sajnos nem az utolsó – jelzi a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója. Kozák Ákos szerint a multinacionális láncok, hipermarket-hálózatok keltette verseny még további áldozatokat követel majd.
