Gazdaság

Makacskodó borász

Ellentmondásos alakja a magyar borszakmának Gál Tibor, aki Olaszországban is sikeres borász volt már, mégis hazatért.

Egerben egy forgalmas híd alatt két balkanyar után lehet a Verőszala utcába befordulni. Az utcakép ellentmondásos, mivel a bal oldalon az egykori borászati kombinát, a mai Egervin hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idéző épületegyüttese látható, ám a jobb oldalon romantikus kis pincesor húzódik végig. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy a fehér présházakban idős bácsikák őrzik néhány hektó borukat – Gál Tibor sztárborász G.I.A. Kft.-je mára gyakorlatilag az egész sort bekebelezte. A pincéket összekötötték, valóságos kis kazamatarendszer bújik meg a föld alatt, némi támpontot adva a betérő borbarátnak, miért is áll Gál borának címkéjén a “labirintos” márkanév.


Makacskodó borász 1

“Az ott a palackozó, amelyet még a nyolcvanas években az én felügyeletem mellett építettek” – mondja Gál, miközben a cégközpontként üzemelő présházból átvezeti a vendégeket abba az épületbe, ahonnan le lehet jutni a hordókhoz. Láthatóan büszke arra az időszakára is, amikor a szocialista borgazdaságot építette, akkor arra volt lehetőség. Az építkezés azonban minden bizonnyal az 1998-as év borászának vérében van, mert a sokágú pincében valahol mindig dolgozik egy építőbrigád. Január közepén éppen ezért kicsit hideg is a pince, de ez nem árt a bornak – véli Gál, legfeljebb egy kicsit lassabban érik be a fahordókban…

OLASZ KITÉRŐ. Volt már, aki Gál Tibor történetét tündérmesének nevezte, hiszen 1989-ben az Egervin borászaként találkozott az olasz Lodovico Antinori márkival, aki vadászaton járt Magyarországon, s a sors úgy hozta, hogy a trófeák mellett egy borászt is hazavitt magával a birtokaira. Először egy évről volt szó, de Gál aztán tovább maradt, mert – mint mondja – szerencséje volt. Az 1989-es évjárat rossz volt Toszkánában, s a márki Ornellaia borai lettek a környék legsikerültebb nedűi. A következő év – megint csak szerencsés véletlen – kapitális évjáratot hozott egész Olaszországban és a befolyásos Wine Spectator 1993-ban az 1990-es borukat az előkelő nyolcadik helyre sorolta.

Gál szívesen beszél a szerencséről, de valójában makacs, tudatos borász, akinek világos elképzelései vannak arról, miként lehet eredményeket elérni. Ritka a magyar piacon az a szemlélet, hogy a borász vállalkozónak a szőlőtelepítéstől a hordó kiválasztásán keresztül az imázsépítésig és a marketingig mindenen rajta kell tartania a kezét. Ő ezt teszi, s ezért nem okoz nehézséget jó áron eladni a borát – 80 százalékban külföldön, 20 százalékban a hazai piacon.

Ez a piaci struktúra jelent biztonságot a számára, mivel az EU-csatlakozás után új kihívások várnak a gazdákra. Így például a szőlőültetvényekre vonatkozó EU-szabályozás erőteljesen befolyásolhatja a magyar piacot. Az unióban ugyanis olyan területre, ami jelenleg nem szőlőültetvényként van regisztrálva, csak akkor szabad szőlőt telepíteni, ha a gazda igazolja egy másik, azonos nagyságú terület kivágását, tehát a szőlőültetvények összesített nagysága nem növekedhet. Ez a szabályozás azonban EU-s szinten érvényesül, tehát egy portugáliai új telepítés iránti kérelemhez is lehet majd magyar terület szőlőtermesztésből történő kivonását igazolásként csatolni.

Nehéz lenne ma megbecsülni, hogy ennek az előírásnak milyen hatása lesz a magyar piacra, ha életbe lép – véli Gál, de az biztos, hogy a szőlőtelepítés ára megdrágul. Ezért volt logikus, hogy a tudatosan cselekvő magyar borászok – miként Gál Tibor is – siettek a jelenlegi birtokméret elérésével. Eddig ugyanis az állam támogatta a telepítést, kérdés azonban, hogy a borok minőségét és árát bonyolult eredetvédelmi rendszer segítségével garantáló Nyugat-Európában lenne-e igény egyáltalán arra, hogy olyan vidékre szőlőt telepítsenek, ami nem nevezetes borvidék, és ahol jelenleg nem található szőlőültetvény.

TERÜLETI BESOROLÁS. Az érdekvédelmi rendszer a magyar bor jövőjének egyik kulcskérdése. Gál Tibor szerint ahhoz, hogy a magyar borászat helyt tudjon állni az európai versenyben, a jelenleginél sokkal hatékonyabb marketingre van szükség. Ehhez a marketingmix minden elemén változtatni kell, de legelőször a termék, azaz a magyar átlagborok minőségében kell számottevő javulást elérni. Ennek eszköze lehet az eredetvédelmi rendszer. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a borokat a must cukorfoka alapján sorolják meglehetősen nagyvonalúan minőségi osztályokba. Ezzel szemben az unióban a latin országokban kialakult területi klasszifikációs elv terjedt el. Ennek lényege, hogy a legmagasabb minőségi besorolást – az eredetvédett bor címet – csak meghatározott dűlőkben szüretelt szőlőből készült borok viselhetik.

Amennyien például az egri bikavér név használatát ilyen szigorú előírásokhoz kötnék, a vásárló biztos lehetne benne, hogy valóban jó minőségű bort kap a pénzéért. Ráadásul erre reklámkampányt is biztosabban lehetne építeni, mivel nem fordulhatna elő, hogy a felső-közép kategóriát megcélzó kampány után a valóságban alsópolcos borokkal találkozik a vásárló. Ebben a rendszerben, egri eredetvédett borként csak a borvidékhez tartozó legjobb termőhelyek, dűlők borait lehetne palackozni. A középkategóriás, azaz nem az első osztályú dűlőkből származó borok, vagy azok, amelyek kiváló dűlőben termettek, de nem tartják be mindenben az előírásokat, egri tájborként jelenhetnének meg. A legolcsóbb kategória pedig egyszerű asztali borként kerülne a piacra, származási hely megjelölése nélkül.

 

Gál Tibor 44 éves, Putnokon született. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen 1983-ban végzett élelmiszeripari mérnökként. Az Egervinnél, illetve a nagyrédei tsz-nél ágazatvezetőként és termelési vezetőként eltöltött öt év után, 1989-ben az olaszországi Ornellaia céghez hívták borászati vezetőnek. A Toszkánában eltöltött négy év alatt, az általa készített borok számos elismerésben részesültek, Gál Tibor Európa szerte ismert borász lett.
• Egerbe 1994-ben tért vissza, egy olasz borászati céggel és egy német befektetővel közösen megalakítva a G.I.A. Kft.-t. A ma már GÁLBOR néven futó pincészet kialakítása mellett több pincészetnél is dolgozik szaktanácsadóként: a Pannonhalmi Apátság borászatánál, a toszkánai Pellegrini Alfredo s.r.l-nél, a szintén olaszországi Friuliban található Roncaia borászatnál, de dolgozott a Cappaia nevű dél-afrikai borászat számára is.
• Az egri cég mellett a Zwack Péter érdekeltségébe tartozó, bátaapáti Eurobor Kft.-nél is ügyvezető igazgatóként dolgozik. • 1998-ban az Év bortermelőjévé, 2002-ben pedig az Év vállalkozójává választották.

ELHERDÁLT ÉRTÉK. Ehhez persze jelentősen át kellene alakítani a jelenlegi bortörvényt, ma ugyanis sem a borvidéki rendszer, sem a borászat intézményrendszere nem alkalmas arra, hogy a magyar borászat az EU-ban is versenyképes legyen. Pedig erre az ország adottságai alkalmasak, Gál szerint ezt az is mutatja, hogy Magyarország a II. világháború előtt még Európa egyik elismert bortermelő országa volt, ma pedig szinte nem is jegyzik a magyar borokat. “Úgy tűnik, hogy általános magyar sajátosság az értékek elherdálása. Kicsit olyan ez a borral, mint a magyar nők szépségével: az első világszépe versenyen magyar lány győzött, ma pedig csak a pornóiparunkkal tudunk dicsekedni” – von egy hedonista embertől nem is annyira meglepő párhuzamot Gál.

Komolyra fordítva a beszélgetést, a borászat nemzetgazdasági jelentőségét is bizonygatja az egri borász, szerinte a borászati ágazat – amennyiben a termékek eladhatóak – hektáronként 2 embernek adhatna munkát, ami országos szinten 200 ezer ember és ebben még a felfuttatható borturizmus által teremtett munkahelyek nincsenek benne.

Gál maga a nyugat-európai birtokokhoz hasonlóan egyszerű termékszerkezet kialakítására törekszik. A pincészet 35 hektáros ültetvényében is ennek megfelelően alakították ki a fajtaszerkezetet. Legnagyobb területen pinot noirt telepítettek, ez a Burgundiából származó fajta ugyanis Gál Tibor szerint nagyon jól érzi magát az egri szőlőhegyeken, de az sem utolsó szempont, hogy elegáns bora még csak most kezd világszerte divatba jönni. A pinot noir kisburgundi néven, elterjedt fajta volt a háború előtti Magyarországon – magyarázza a borász.

Terveik szerint másik vörösboruk egy cuvée lesz, természetesen a Bikavér, ami cabernet-ből, merlot-ból, kékfrankosból, kadarkából és syrah-ból áll majd. A két vörösbor mellett két fehérbor is készül majd, egy testes, tölgyfahordóban érlelt chardonnay és egy könnyebb, egri leánykából és traminiből összeállított cuvée.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2019. február 10.
Lukácsi Katalin közéleti aktivista, korábbi KDNP-tag beszédet mond az ellenzéki pártok Értékelni jöttünk! címmel meghirdetett tüntetésén a Szent György téren Orbán Viktor évértékelő beszéde után 2019. február 10-én.
MTI/Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.