Az űrkutatás és a világűrbe telepített eszközök “piaca” Európában mindössze 6 milliárd eurós, ez jócskán elmarad az Egyesült Államok 35 milliárd eurós forgalmú űriparához képest. Ezen a helyzeten azonban néhány éven belül változtatni kíván az Európai Bizottság: a hivatalnokok reményei szerint az öreg kontinens már 2010-re az amerikaiéhoz hasonló tekintélyt szerez a szektorban.
Bár bizonyos piacokon – például a hordozórakéták területén – az európai vállalkozások kiemelkedően jól szerepelnek, az Egyesült Államok és Európa között húzódó “befektetési szakadék” egyre szélesedik. Amerika jelenleg hatszor többet áldoz űrkutatásra, mint az EU, egymaga az űripar fejlesztésére világszerte fordított összegek 80 százalékát költi el.
A Brüsszeli Bizottság tudományos kutatásért felelős tagja, Philippe Busquin szerint ma a telekommunikációs és navigációs műholdak, valamint a működésükön alapuló szolgáltatások fejlesztése a legidőszerűbb. Az unióban jelenleg több mint 1200 műholdas televíziócsatorna létezik, amelyek százmillió háztartásba sugározzák adásukat; a televíziós, távközlési, helyzetmeghatározási és meteorológiai információs szolgáltató vállalatok pedig 30 ezer embernek adnak munkát. E szektor a becslések szerint az 1998. és 2007. közé eső tízéves időszakban világszerte mintegy 400 milliárd eurós árbevételt generál majd, és mindennek jó részét az Egyesült Államokban. Célzott fejlesztésekkel azonban megtörhető az amerikai hegemónia: a tervek szerint a mintegy 3 milliárd eurós befektetéssel 2008-ra kiépülő Galileo műholdas navigációs rendszer (az amerikai GPS versenytársa) például 145 ezer munkahelyet teremt majd, és az egyéb műholdas rendszerek tökéletesítése is többletbevételt eredményez az űriparban tevékenykedő szolgáltatóknak. Az e célok elérést lehetővé tévő egységes európai űrpolitikát a Brüsszel az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve még ez év májusáig kidolgozza.
