Gazdaság

Költségvetés 2002 és 2003 – Színt vallottak

Ha már bukunk, bukjunk nagyot: a kormány újabb 95 milliárd forinttal növelte a hiányt az idei büdzsében, s jövőre is újabb többletterheket vállalt.


Költségvetés 2002 és 2003 – Színt vallottak 1

 Ismét súlyos ügyek kerültek terítékre a parlament költségvetési bizottságának múlt pénteki, éjszakába nyúló ülésén. A kormány 26 javaslata egyet jelentett azzal, hogy az államháztartás idei hiánya további 95,0 milliárd forinttal nő, ami persze “potom” összeg a korábban már bevallott 588,3 milliárdos deficitnövekedéshez képest (Figyelő, 2002/45. szám). A jövő évi büdzsében pedig – hogy, hogy nem – “találtak” 8,9 milliárdnyi, eddig be nem tervezett személyi jövedelemadót, amelynek szétosztásáról szintén péntek késő este döntöttek.

PÉNTEK ESTI CSATA. Veres Jánosra, a költségvetési bizottság szocialista alelnökére hárult a feladat, hogy mindezt éjfélig át is hajtsa a bizottságon: ne érje szó a házszabály elejét, és a kormány “támogató listája” még aznap éjfél előtt elkészülhessen. A demokrácia formális szabályai szerint a költségvetési bizottság indítványoz, és indítványait, testületről lévén szó, meg is kell vitatnia. Iratok kerülnek a bizottság elé, bár a kormány állítja össze azokat. Ám míg vitatkoznak róluk, még csak tervezetek, belső használatú papírnak számítanak, azokat az újságírók nem is láthatják. Csak hallhatják, hogyan röpködnek a levegőben a milliárdok. Döntés után, persze, minden nyilvánossá válik, elvégre a demokráciának működnie kell.

Kárpótlás plusz Kárpótlás plusz

 Négyszázezer forint kárpótlás jár az 1939. március 11-e és 1989. október 23-a között az életüktől jogtalanul megfosztottak hozzátartozóinak – mondja ki várhatóan a 2003. évi költségvetési törvény. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992-es törvény korábbi rendelkezései szerint az élet elvesztéséért egymillió forint összegű kárpótlás járt. A kárpótlást később kiterjesztették például a deportáltakra, és kiderült: a juttatás, még ha kárpótlási jegy vagy életjáradék formájában nyújtják is, igencsak megterhelheti a költségvetést. Az 1997-es törvényt azzal hirdették meg, hogy az élet elvesztése esetében járó összeg megállapítására egy későbbi jogszabályban kerül sor. Erre a Fidesz vezette kormány első, 1999-es költségvetése “vállalkozott”: a kárpótlást 30 ezer forintban szabta meg. Ezt azonban 2000. decemberi ítéletében az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az Alkotmánybíróság. A most 400 ezer forintban megállapított kárpótlás intézése a Hadigondozottak Közalapítványának feladata lesz. Ez a kincstárnál vezeti a számláit, így az idei költségvetés módosításával megjelölt, 26,12 milliárdos kárpótlási pluszkeret nem jelent valóságos kifizetést – tudtuk meg Máté Dánieltől, a Pénzügyminisztérium szóvivőjétől, aki legalább két évre becsüli az elintézendő ügyek kifutását. A költségvetés 65-70 ezer jogosulttal számol.

Az ellenzéki honatyák az újságíróknál valamivel jobb helyzetben voltak: hosszas ügyrendi csata után indítványonként 1 perces olvasási szünetet kaptak. Veres megszavaztatta: a frakciók csak két percig tehessenek fel kérdést, szólhassanak hozzá egy-egy javaslathoz. Este fél tizenegyig elkészültek az aznap délutáni kormányülésen kidolgozott indítványokkal, azután jöhettek az esélytelen “mezei” képviselői javaslatok. Az ellenzéknek ekkor elege lett, és kivonult, hogy legalább a médiában profitáljon az ügyből.

“Alapíts egy finanszírozó projekttársaságot, vétesd föl vele a kölcsönt, fedezd ezt le állami garanciával, és ami a fő: el ne felejtsd megkötni erről a polgárjogi szerződést. Ha ez mind megvan – akkor a következő kormány biztosan fizetni fog!” – írtuk a továbbgörgetett állami kezességvállalásokról két hónappal ezelőtt (Figyelő, 2002/40. szám). Az előrejelzés tökéletesen igazolódott. Az idei büdzsét pótlólag módosító csomagban egytől egyig szerepel a sportberuházásokkal kapcsolatban felvett és a kormányváltás előtti utolsó pillanatban, állami garanciával lefedett hitelek átvállalása. Ugyanez áll a Magyar Fejlesztési Bank forrásaiból, a labdarúgást fejleszteni hivatott Bozsik-programra folyósított 4,2 milliárd forintra is. A korábban már elismert fiaskókkal (Sportfólió Kht., debreceni sportcsarnok, Budapesti Aréna) együtt több mint 47 milliárd forintra rúg az előző kormány sportszámlája. Igaz, a büdzsében hozni készülnek egy olyan rendszabályt, hogy a jövőben nem lehetséges az államháztartásban a biztos fizetési kötelezettséggel járó kezességvállalás.


Költségvetés 2002 és 2003 – Színt vallottak 1

Úgy is mondhatjuk: kezességvállalással nem lesz mód a később keletkező bevételek előre elköltésére. Ám az ellenkező manőverre – jövőben esedékes kiadások idei elszámolására – most is sor kerül, a 2000. végi letéti számlás trükk hagyományának folytatásaként. A múlt politikai viharaiban életüket vesztettek 400 millió forintos kárpótlása (lásd külön írásunkat) valóban nagy adósság, ám nyilvánvalóan csak demonstratív célzattal lehet ezt – kifizetések nélkül – a 2002. év terhére elszámolni.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelési (ÁPV) Rt. szintén még az idei költségvetésből kap 5 milliárdot, ami az indoklás szerint az “az állami vagyongazdálkodás lehetőségeinek javításához biztosít forrást”. A közelebbi cél “üzleti titok, amíg a parlament nem tárgyalja” – közölték érdeklődésünkre az ÁPV Rt.-nél. Ha így lesz, a titok örökké titok marad, hiszen a képviselők a juttatást nem tárgyalták. Csak megszavazták.

Pénzforgalmi szemléletben a 95 milliárd forint, amivel a múlt pénteki kormánydöntésekkel terhelték meg az idei büdzsét, a GDP újabb mintegy 0,6 százalékát jelenti, s ezzel a deficit 9,2 százalékra – 1540,8 milliárd forintra – ugrik.

 Pénz áll a Fesztiválzenekarhoz

 Jövőre 300 millióval támogatja a költségvetés a Budapesti Fesztiválzenekart – hámozható ki a 2003-as büdzséből. “Először tapasztaljuk, hogy a kormány a zenekar művészi rangját elismerve, költségvetési forrással is mögé áll” – reagált kérdésünkre Körmendi Ferenc, a fővárosi közgyűlés kulturális bizottságának szabad demokrata elnöke. A főváros (hangszerek és a próbaterem ingyenes biztosítása mellett) az idén szintén 300 millióval támogatta a zenekart, amit jövőre az inflációval növelt értékben szeretnének továbbra is biztosítani.

KECSKE, KÁPOSZTA. A jövő évet érintő módosítások a kompromisszum-keresés jegyében születtek. Az önkormányzatok például kiegészítő támogatásra pályázhatnak a jelentős béremelések megvalósításához. Ráadásul ehhez nem is kell elvonni a pénzt az ünnepi rendezvényekre szolgáló keretből – mint korábban tervezték -, hiszen, mint említettük, az szja-nál hirtelen felfedeztek 8,9 milliárd forintnyi, eddig nem tervezett bevételt. Az önkormányzatok 3 milliárdos – igaz, felülről nyitott – pluszelőirányzatát azonban többszörösen felülmúlják az igények, a közoktatásban például 182,5 milliárd forint kellene a béremelésre, az iskolai normatívák viszont csak 113,5 milliárd forinttal nőnek.

Az egyházi kiegészítő támogatások során az állampolgárok által, az szja 1 százalékaként felajánlott, ám összességében a 2001. évi jövedelemadónak mindössze 0,2 százalékát kitevő juttatást egészítik ki 0,8 százalékra. A népszámlálásban nyert hovatartozási arányok helyett visszaállítják az állampolgári szja rendelkezéseknek megfelelő arányt. Ehhez nem kell elvenni a katolikusok kiegészítő támogatásából – mint azt a szabaddemokrata Fodor Gábor javasolta -, hanem inkább 850 millióval megemelik az eredetileg tervezett apanázst.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.