TORDAI PÉTER
, a K&H Bank kutatási igazgatója: “A romló egyensúlyi pozíció ellenére számos hatás fékezte az inflációt, amely így az egyetlen fontosabb makrogazdaság mutató, amelyre igazán büszkék lehetünk. Az importált infláció leszorításában a forinterősödésnek kétségtelenül jókora szerepe volt. A magas nemzetközi energiaárak mind ez idáig inkább csak az üzemanyagok árán keresztül gyűrűztek be a gazdaságba, s egyelőre nem számottevő a gyorsuló bérkiáramlás árfolyamgerjesztő hatása sem. A piac azonban már várja az inflációs görbe megtörését. A körülmények kedvező összjátéka az év második felében megszakadhat, így az árindex éves változása decemberre ismét 5 százalék felett valószínű.”
A növekedés 2002 első felében tovább lassult. A stagnáló, illetve csökkenő nemzetközi piacok és a világpolitikai feszültségek behatárolták a magyar gazdaság lehetőségeit. A folyó fizetési mérleg hiánya az első félév végén a rendszerváltás óta a legnagyobb szaldót jelezte. A romlást a világgazdasági recesszió, valamint a lakossági fogyasztás látványos – a GDP bővülését jóval meghaladó – növekedése okozta. A termékforgalom dinamikája az első két negyedévben folyamatosan emelkedett, az export bővülése meghaladta az importét. Az áruforgalom hiánya csökkent, összegét azonban a turizmus gyengülő mértékben tudta javítani. Az egyenleg romlásában szerepet játszott a forint felértékelődése is.
Június végéig csupán 477 millió euró tőke érkezett hazánkba, ami csupán fele az elmúlt évinek. Gyengítette a magyar gazdaság tőkevonzó képességét a választások előtti politikai bizonytalanság, a forint felértékelődése, a privatizáció leállítása. Ugyanakkor az elmúlt évtized eredménye, hogy a külföldi cégek az itt elért profitjukból évente mintegy 1,5 milliárd eurót újra befektetnek. Magyar cégek június végéig 60 millió eurót fektettek be külföldön, ebből 32 milliót szlovák, 12,5 milliót pedig román cégekbe.
A költségvetési hiány már a félév végére az éves előirányzatra duzzadt. A várakozásoknál lassabban javuló inflációs és egyensúlyi helyzet komoly mértékben visszavetette a tőkepiacot. Az ipari termelés lanyhulásával szemben a szolgáltatások kiugró, 4,6 százalékos reálkibocsátást értek el.
Macro trends – Life in the slow lane
Economic growth continued to decelerate during the first six months of 2002. Stagnating or contracting international markets and global political tensions narrowed down the alternatives of the Hungarian economy. At the end of the June, the current accounts deficit was at its highest since the fall of communism 13 years ago. The main causes of this deterioration were the global recession and the spectacular growth of household consumption – one far exceeding that of GDP growth. During the first two quarters of the year foreign trade kept increasing at a continuously growing pace, exports rose faster than imports. The trade deficit decreased but was offset by tourism revenues only to a modest degree. The appreciation of the forint also contributed to the higher deficit.
By the end of the second quarter the influx of foreign capital reached only 477 million euros, merely half of that in the same period of 2001. The ability of the economy to attract foreign investment was reduced by the political uncertainties of the pre-election period, the appreciation of the forint and the fact that privatisation came to halt. At the same time, however, as a clear proof of the economic development during the past decade, foreign companies reinvest in Hungary close to 1.5 billion euros of their local profits each year. By the end of June, domestic businesses have invested 60 million euros abroad; 32 million in Slovak, 12.5 million in Rumanian companies.
The budget deficit has swollen to the annual figure already at the end of June. Inflation and deficit figures improved at a slower rate than expected and are the main forces behind the strong capital market slump. While industrial production slowed down, services boasted of an exceptional, 4.6 percent real growth.
