Gazdaság

BANKI SZÉFSZOLGÁLTATÁSOK – Berekesztők

Nem mondhatni, hogy minden esetben a legjellemzőbb banki tevékenységek a széfek - közkeletűbb nevükön a trezorok - bérbe adása, mégis egyre több hazai hitelintézet veszi fel kínálati palettájára e szolgáltatást. A kazetták mérete, ára és a bérlet egyéb feltételei sok esetben fiókonként eltérnek - többnyire attól függően, hogy az ügyfelek mit igényelnek.

Egy széfet általában egy vagy több bérlő bérelhet, ám – hacsak nem rendelkeznek kifejezetten másként – őket külön-külön önálló rendelkezésre jogosult bérlőknek kell tekinteni. A fenti kitétel a Magyarországi Volksbank széfbérbeadási feltételei között olvasható. E pénzintézet amúgy a trezort szinte mindig a szerződésben megjelölt időpontig adja bérbe, s ha azt a bérlő előbb kiüríti, akkor sem kérheti vissza a befizetett pénz időarányos részét. A minimális széfbérleti idő általában egy hónap, hosszabb intervallumra viszont többen adnak ilyen-olyan kedvezményt. A Volksbank például 3 hónap esetén 5 százalékos, 6 hónapnál 10, egy évnél 15 százalékos árengedményt ad.

A magánszemélyek által igénybe vehető trezorokat jellemzően méret vagy értékhatár szerint kategorizálják, méghozzá gyakran fiókonként is eltérően. A kisebb széfek inkább ékszerek, apróbb értéktárgyak őrzésére ajánlottak, míg a nagyobbakban okmányokat, iratokat lehet biztonságba helyezni. A trezor nagyságától – ritkábban védettségétől – függ a szolgáltatásért felszámított díj mértéke is. Ez jelenleg – a Figyelő kérdéseire válaszoló bankok közül – az Erste Bankban és az OTP-ben a legalacsonyabb, havonta 200, illetve 250 forint. A legmagasabb ilyen díjtételt – 20 ezer forintot – az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) jelezte; igaz, ezen összegért az orosz többségi tulajdonú hitelintézet már fölöttébb méretes trezort kínál.

A honi bankpiacon trezorszolgáltatással – a tudomásunkra jutott adatok szerint – szintén az ÁÉB van jelen a leghosszabb ideje, méghozzá 1985 óta. Ez a pénzintézet ugyanis még a kétszintű bankrendszer kialakulása előtt kezdte meg tevékenységét, bevezetve a széfbérletet is. Az azóta megjelenő új hitelintézetek közül ma már egészen sokan kínálják e speciális banki ,,terméket”, amelyek pedig még nem álltak be a sorba – így például a Deutsche Bank is – úgy nyilatkozta, hogy terveik között szerepel e szolgáltatás bevezetése.

Noha a banküzemben alapvető fontosságú tényező a bizalom és a biztonság, a széfekben elhelyezett értéktárgyak, okmányok védelme még ezen felül is külön biztosítási kérdés. A bankok ezért gyakorlatilag mindig meghatározzák, hogy mekkora összeghatárok között vállalnak kezességet. Ennek mértékét gyakran értékbevalláshoz kötik, ám az ügyfélnek – alapesetben – egyáltalán nem kötelessége beszámolni arról, mit is helyezett el a páncéldobozban. A biztosított érték legjellemzőbb alsó határa 200-250 ezer forint, míg a felső limit több millió forint is lehet. Az ÁÉB ez esetben is figyelemre méltó kivételként szerepel, az általa meghirdetett legmagasabb díjtétel ugyanis egy 38x25x37 centiméter nagyságú, de nem kevesebb mint 190 millió forint biztosítási értékkel igénybe vett széf havi bérleti ára.

A kulcsóvadék szempontjából kuriózum az OTP, amely például ezt az összeget is a páncéldobozok különböző kategóriájához igazítja. A legnagyobb hazai banknál a szóban forgó összeg mechanikus rekesz esetén – általános forgalmi adó (áfa) nélkül – 5 ezer forint, félautomata és automata rekesz bérlésekor viszont 12 ezer forint. Ami a sajátosságokat illeti, aki a Budapest Banknál már rendelkezik folyószámlával, az havonta állandó átutalással egyenlítheti ki a széfbérlet díját, míg annak, aki készpénzben fizet, a bérleti díjat egy összegben kell lerónia. De talán nem is szorul különösebb magyarázatra, miért lényegesen egyszerűbb a bank számára a már korábbról is ismert – megbízhatóságát esetleg már évek alatt bizonyító – folyószámla-tulajdonos ügyfelek széfbérlete, pontosabban annak díjfizetése, mint akivel csak a trezor révén kerül kapcsolatba.

Persze a bankok a fentiek ellenére is csak az úgynevezett széfbérleti szerződés megkötését követően bocsátják rendelkezésére az ügyfeleknek a széfet. Az OTP-nél olyan megoldást is alkalmaznak, hogy a bérletet ügyfélkártya használatával kötik össze, amely áfa nélkül ezer forintért kapható, s később e plasztiklapocska segítségével lehet bejutni az egyébként zárt trezorterembe. Amennyiben pedig az ügyfél – ha például az egy cég vagy egy család tagja – azt szeretné, hogy a kártya átadogatása nélkül, rajta kívül más is hozzáférhessen a rekeszhez, további 200 forintért igényelhet társkártyát is (ennek elvesztése, megrongálódása esetén 300 forintos cseredíjat számítanak fel).

A német tulajdonú itthoni Volksbank “specialitása” az éjjel-nappali trezorszolgáltatás. E hitelintézet tapasztalata szerint ezt elsősorban a kereskedelmi üzletek veszik igénybe, amelyeknek gondot okoz a napi bevétel biztonságos elhelyezése a zárás után (lévén, hogy a bankok pénztárai olyankor már nemigen tartanak nyitva). Mindemellett napközben is gyakran előfordulhat, hogy vállalati vagy magánbefizetést sorban állás és ügyintézés nélkül, a lehető leggyorsabban kell megoldani. A Volksbank éjjel-nappali trezorjába befizetett pénzt a hitelintézet az ügyfél számláján 48 órán belül jóváírja; a szolgáltatás a trezor kibérlésétől kezdve ingyenes, mindössze a 100 forintos bedobó tasakot – amibe a pénzt teszik – kell kifizetni.

Nem kell jövőbelátó képesség ahhoz, hogy kijelenthessük, a trezorszolgáltatás valószínűleg soha nem lesz a legnépszerűbb banki üzletág, ennek ellenére a megcélzott banki univerzalitás szellemében még jó ideig szükség lesz a páncéltermekre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik