Gazdaság

PIACFELOSZTÁS – Kemény csaták

admin
admin

1996. 07. 03. 00:00

Az élelmiszeripar magánosítása az 1990-es évek elején a jogszabályi háttér megteremtésével kezdődött. A vevők szinte kizárólag külföldiek voltak. 1994 végéig a privatizációs bevételeknek több mint 50 százaléka származott az élelmiszeriparból.

A mezőgazdasági termékek feldolgozó-iparágaiban a biztos üzletet jelentő jövedéki ágazatok: a szesz-, a dohány-, édes-, illetve a cukoripar kurrensebb vállalatait vitték el leghamarabb a magánosítás során, majd az egyszereplős növényolaj-ipari nagyvállalat talált multinacionális gazdára. Az élelmiszeripar mintegy kilencven százaléka ma már magántulajdonban van, csaknem ötven százalék körüli a külföldi tulajdon.

A szakemberek sikerként könyvelik el, hogy a magánosítással, a multinacionális cégek fellépésével sem alakultak ki piaci monopóliumok, egy-egy ágazat kapacitásai nem kerültek egyetlen kézbe. Jótékony hatású, hogy minden szakmában nemzetközi piacvezető cégek, a multik is egymással versenyeznek Magyarországon. Egyesek szerint ez alól – az akkor még Ferruzzi, ma már Montedison érdekeltségű – Cereol növényolajipar kivétel, amelyet azonban hivatalosan cáfolnak. A volt Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat (NMV) ugyanis kettévált. Az egyik tulajdonos a Cereol Rt., a másik az Unilever, tehát ebben az iparágban is kétszereplős lett a piac. A két érdekeltség független egymástól. A növényolajipar azért sajátos helyzetű, mert a magánosítást megelőzően monopólium, egyetlen országos vállalatként tevékenykedett az NMV. A privatizáció előtt sem decentralizálták. A privatizáció után azonban szabályozták a Cereol és az Unilever tevékenységét: megtartották az “árbejelentési kötelezettségét” (amelyet idén februártól töröltek). A monopolhelyzet elkerülésére liberalizálták az olajosmagexportot és a késztermékimportot.

A vagyonvásárlásra fordított összegen felül az elmúlt öt évben beruházási csúcs alakult ki az élelmiszeriparban, amely elsősorban a külföldi tulajdonosoknak köszönhető. A privatizáció kezdeti szakaszában sokat támadták a multinacionális vevőjelölteket, hogy csak a piacért vásárolnak magyarországi gyártókapacitásokat. Ugyan kapacitás-leépítesekre akadnak egyedi példák, de az elmúlt öt-hat évben több mint százmilliárd forint volt az új beruházás, és 30 milliárd forinttal emelték a cégek forgótőkéjét.

A közelítőleg 36 milliárd forint éves forgalmú cukoripar privatizációja nagyrészt már 1991-92-ben lezajlott. A privatizáció eredményeként három nagy külföldi cukoripari érdekeltség szerzett tulajdonjogot hat magyar cukoripari társaságban. Az Eridania Beghin-Say (EBS): a Mátravidéki (hatvani-selypi), a Szerencsi, a Szolnoki Cukorgyárban, az Agrana a Kaposvári, a Petőházi Cukorgyárban, az Eastern-Sugar a Kabai Cukorgyárban.

Öt cukorgyár (Ács, Ercsi, Mezőhegyes, Sarkad, Sárvár) magyar tulajdonban maradt. Fúziójukkal jött létre a Magyar Cukor Rt. A Szabadegyházán működő évente 80 ezer tonnás kapacitású kukoricaizocukor-gyár 100 százalékban külföldi tulajdonban van (50 százalék Agrana, 50 százalék Tate and Lyle). Az átalakulás óta végrehajtott alaptőke-emelések eredményeként a külföldi tulajdonosok részesedése – a Kabai Cukorgyár kivételével – az érintett cukorgyárakban meghaladja az 50 százalékot. A külföldi tulajdonosok kivétel nélkül szakmai befektetők.

Az ÁPV Rt. a napokban fogadta el a cukoripari privatizáció folytatásának koncepcióját: a kisebbségi állami tulajdonrészeket – 5,6 milliárd forint értékben – kárpótlási jegyért cserébe felajánlja a termelőknek és beszállítóknak. Cél, hogy a kedvezményezett körnek 25 százalék plusz 1 szavazati arányt adjon a cukorgyárakban. A fennmaradó 3,6 milliárd forint állami tulajdonrészt készpénzért ajánlja fel, főleg a többségi tulajdonosok kivásárlására számítva. A pályázatokat 60 napon belül írja ki az ÁPV Rt.

A konzervipar, ezen belül is a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás termelési értéke a szakmai szövetség adatai alapján 73,2 milliárd forint volt az elmúlt évben. A konzervipar – amennyiben a banki tulajdont nem tekintjük közvetlen államinak – csaknem kilencven százalékban privatizált. Az ÁPV Rt. kezelésében mintegy tíz százaléknyi szórványtulajdonrész lehet. Az összes jegyzett tőke 42 százaléka került külföldi tulajdonba 1994 végéig. A részarány növekszik, az elmúlt év végén ötven százalék körüli. A multinacionális cégek közül az amerikai Heinz and Hillsdown szerzett többségi, alig kevesebb mint száz (95) százalékos tulajdonrészt a Kecskeméti Konzervgyárban.

A 40-45 milliárd forint éves termelési értékű borászatban a magánosítás 85-90 százalékos, döntően magyar tulajdonosok térnyerésével. Kevés a száz százalékban külföldi érdekeltség. A Hungarovin 100 százalékban, a Balatonboglári Borgazdasági Rt.-ban 94 százalék lett a multinacionális Henkell cégé.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.