Bizonyos legális, a törvény által megengedett szabályok kihasználása révén jelentősen mérsékelheti a vállalkozás áfa-fizetési kötelezettségét. A neves adótanácsadó azt részletezi, hogy hogyan lehet minimalizálni az áfa-fizetést – többek között – termékértékesítés, reprezentáció, export és import esetén.
Az áfa-törvény szerint a termékértékesítés általában adóköteles. Nem adóköteles viszont a termékértékesítésnek nem minősülő termékátadás. Ilyenek az alapítványnak és a közérdekű célú kötelezettségvállalás teljesítésére adott természetbeni adomány, ha az a társasági adó törvény és a személyi jövedelemadó törvény szerint adókedvezményben részesíthető, az áruminta, a kis értékű ajándék, a sajtótermék köteles példánykénti átadása jogszabályi kötelezettség alapján és a termék más tulajdonába való ingyenes átadása, ha az átadás törvényi kötelezettségen alapul. Ezek közül a kis értékű ajándék és az áruminta fogalmakat lehet leginkább pénzmegtakarítási célokra alkalmazni. A kis értékű ajándék a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, amelynek az egyedi értéke nem haladja meg áfá-val együtt az 500 forintot. Az egyedi érték lehet forgalmi érték, beszerzési ár vagy előállítási költség. Az áfa-törvény szerint ezek előzetesen felszámított áfá-ja levonható, viszont az ajándékozáskor nem kell áfá-t fizetni. Az áfa-törvény nem tartalmazza azt, hogy egy adóéven belül kinek hányszor lehet áfa-fizetés nélkül kis értékű ajándékot adni. Az ajándékozások száma tehát korlátlan. A kis értékű ajándék a társasági adó törvény alapján ráfordításként elszámolható, a személyi jövedelemadó törvény szerint pedig évente háromszor lehet ugyanannak a magánszemélynek ugyanattól a cégtől adómentesen ilyet adni. A negyedik és minden további alkalom után az ajándékozót az ajándék értéke alapulvételével 44 százalékos szja-fizetési kötelezettség terheli.
Az áruminta fogalmát nem tartalmazza az áfa-törvény. Ezért áruminta az, amit az adóalany annak tekint. Áruminta nemcsak termék, hanem szolgáltatás is lehet. Az áruminta adása a gazdasági tevékenységgel szorosan összefüggő dolog, mert terméket, szolgáltatást lehet vele reklámozni, propagálni, népszerűsíteni. Ezért az áruminta adása a társasági adótörvény szerint ráfordításként elszámolható, a személyi jövedelemadó törvény nem nevesíti, átadása áfa-fizetési kötelezettséggel nem jár, viszont a beszerzését vagy előállítását terhelő előzetesen felszámított áfa levonható a fizetendő áfá-ból. Árumintaként a leendő vásárlóknak bizonyos időre (például egy hétvégére) nyereményként átengedett személygépkocsi térítés nélküli használata után sem kell áfá-t fizetni.
Használt termék exportálásakor nem lehet áfát igényelni és levonni sem, mert a fizetendő áfa nulla, az adót levonni pedig csak a használt termék értékesítéskori fizetendő áfá-jának összegéig lehetne. A használt termékek exportálásra áfa-levonással úgy valósítható meg, hogy a nem adóalany magánszemély nem adómentes termékét egy belföldi cég veszi meg, amely továbbértékesíti azt az exportőrnek.
Az exportőr azért vonhatja le a beszerzést terhelő előzetes áfá-t, mert szabályos áfá-s számlát kap, és nem “használt terméket” exportál.
A másik, használt termékekre vonatkozó, kreatív megoldást sugalló szabály az, hogy használt termék felvásárlásakor az átvevő adóalany akkor jogosult arra, hogy a 20 000 forintot meghaladó felvásárlási ár előzetes áfá-ját levonja, ha az eladó a nevére szóló számla, egyszerűsített számla vagy – termékimportnál – határozat átadásával igazolja, hogy a terméket adóval növelt áron szerezte be. Ez esetben – számla vagy adólevonást alátámasztó egyéb bizonylat híján – részekre szedhető termékeknél – a részegységenkénti felvásárlás a legolcsóbb járható út. Csak arra kell ügyelni, hogy a továbbértékesítés is részegységenként történjen. Például műholdvevő berendezés felvásárlásakor külön lehet felvásárolni ugyanattól a nem adóalany eladótól az antennát, a fejegységet, a beltéri egységet. Ugyanúgy lehet eljárni számítógépes rendszerek (hardverek) felvásárlásakor is stb.
Az adófizetés halasztásának két esetét különbözteti meg a törvény. Az egyik az importszolgáltatás igénybevétele miatti fizetési halasztás, aminek az a lényege, hogy az adófizetési kötelezettség az adóalap megállapításához szükséges okirat (számla) átvételének napján, ennek hiányában pedig az ellenérték megfizetésekor, annak összegéig keletkezik. A másik fizetési halasztás pedig az egyszeres könyvvitelt vagy csak bevételi nyilvántartást vezető adóalanyokat érinti. Az ilyen adófizetési halasztás az értékesítés napjától az ellenérték befolyásáig, de legfeljebb 90 napig vehető igénybe. E szabályból következik az az elgondolás, hogy ha egy egyszeres könyvvitelt vezető cég kapcsolt vállalkozásban van egy kettős könyvvitelt vezető céggel, akkor az egyszeres könyvvitelt vezető cég adófizetési kötelezettsége még nem lép be, ha az ellenértéket nem kapta meg és nem telt le a 90 nap, viszont a vásárló kettős könyvvitelt vezető cég a beszerzését terhelő áfá-t “lelkiismeretesen” levonhatja a fizetendő adóból, így az áfa összegét nem az állam, hanem a két cég közös tulajdonosa használhatja egy darabig ingyen.
A reprezentáció áfa-elszámolásában a vállalkozásoknak szabad kezük van, arról saját maguk a józan belátásuk és mérlegelésük alapján szabadon dönthetnek. Ez azért van így, mert az áfa-törvény a reprezentáció fogalmát nem használja, ezért a gazdálkodó maga dönti el, hogy az egyes beszerzéseit kivonja-e a gazdasági tevékenysége köréből, vagy sem, mert ha a beszerzés a gazdasági tevékenységgel kapcsolatba hozható, nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. A reklámtevékenységet “erősítő” reprezentáció esetén például áfa-fizetési kötelezettség nem keletkezik, mert a reklám a gazdasági tevékenységgel összefügg, célja az értékesítés volumenének növelése. Ha az üzletvitel szempontjából a reprezentációs célú beszerzések a gazdasági tevékenység folytatását segítik elő (megvendégeli a partnert a cég, hogy előnyösebb szerződést köthessen vele), akkor a vendéglátóhelyi vendéglátás és a munkahelyi vendéglátás céljaira boltban beszerzett termékek előzetesen felszámított áfá-ja levonható. Saját előállítású termékekkel is lehet reprezentálni. Ekkor azonban az ehhez szükséges anyagbeszerzések előzetesen felszámított áfá-ját a vállalkozás már levonta (mert nem tudta az anyagbeszerzéskor, hogy az előállított termék értékesítési vagy reprezentációs célokat szolgál-e majd a jövőben). Ilyen esetben utólagos – reprezentációs felhasználás miatti – adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a gazdasági tevékenység folytatásához a reprezentációnak nincs köze. A kizárólag ajándékozásra szánt 500 forint egyedi beszerzési árat meghaladó termékek megvásárlásakor azok előzetesen felszámított áfá-ja nem vonható le. (Kivéve, ha reklámtárgyak átadásáról van szó.) A kizárólag ajándékozásra szánt saját előállítású termék esetében pedig pótlólagos adófizetési kötelezettség keletkezik.
A társasági adó törvény szerint a – ráfordításként elszámolható – reprezentációs költségek nem tartalmazzák az előzetesen felszámított áfá-t. E szabály ismerete azért fontos, hogy korrekt – a vállalkozás szempontjából kedvező – módon meg lehessen határozni a reprezentációs költségeket a nettó árbevétel arányában.
Az importletét akkor nem áfa-köteles, ha a megbízó az importáló, mert ekkor a bizományos értékesítésének a teljesítési helye külföld, tehát a bizományos értékesítése nem tartozik a magyar áfa-törvény területi hatálya alá. Ezért célszerű olyan szerződést kötnie a megbízónak termékimport esetén a megbízottal, hogy ő lehessen az importáló. Az áfa-törvény szerint az az importáló, aki először szerez arra jogot, hogy az importált termék felett a saját nevében rendelkezzen. Amennyiben nincs ilyen személy, akkor az az importáló – az áfa-törvény szerint -, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének pillanatában az importált terméket birtokolja. Exportszolgáltatás nyújtásakor problémás lehet az áfa visszaigénylése. Ez olyan cégeket érint, amelyek kizárólag olyan exportszolgáltatást végeznek, amelyek esetén a teljesítés helye külföld. Ha a teljesítés helye külföldön van, akkor áfa-fizetési kötelezettség nem keletkezik, viszont a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges beszerzések előzetesen felszámított áfá-ja levonható. A levonható áfa azonban csak akkor igényelhető vissza, ha a belföldi és/vagy exporttermék-értékesítésnek és/vagy a belföldi szolgáltatásnyújtásnak az adóalapja meghaladja az évi 1 millió forintot. A paradoxon az, hogy a csak exportszolgáltatást végző cégek soha nem kaphatják meg a beszerzéseiket terhelő előzetesen felszámított, levonható áfá-t, ezért “fal” értékesítésekre kényszerülnek.
