Gazdaság

VÁLTOZÓ PÉNZVILÁG – Bankregula

A pénzügyi szféra napirenden lévő újraszabályozása nyomán szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak az újonnan piacra lépő társaságok – hangzott el a Pénzvilág ’96 konferencián.

Várhatóan február elején kerül a kormány elé az a törvénymódosító csomag, amely átfogóan újraszabályozza a pénzügyi szolgáltatásokat végző társaságok – bankok, lízingcégek, értékpapír-kereskedők – tevékenységét. A változások egyik alapeleme, hogy a jelenlegi intézményi szabályozás helyett áttérnek az egyes tevékenységek szabályozására. Ezzel párhuzamosan szigorodik majd az újonnan piacra lépő társaságok ellenőrzése, a jelenleginél mélyebben vizsgálják majd például a tulajdonosi kör összetételét is – mondta Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnöke a hétvégi Pénzvilág ’96 konferencián. A módosító csomagra szerinte már csak azért is szükség van, mert a pénzügyi szolgáltatások igen dinamikus fejlődés előtt állnak: jelenleg hazánkban a pénzügyi szféra csak a GDP mintegy 4-5 százalékát adja, míg a fejlett piacgazdaságokban ez az arány 20 százalék körül van.

A magyar bankrendszer fordulóponthoz érkezett – figyelmeztetett Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A kereskedelmi bankok, a biztosítók és a brókercégek egyre inkább “bemerészkednek” egymás területére. Ezt a változást értelemszerűen a szabályozásnak is követnie kell. Persze, a bankrendszer számára a legnagyobb kihívás ma vitathatatlanul az Európai Unióhoz való csatlakozás. Az ezredfordulóra mindenképpen ki kell alakulnia olyan tulajdonosi szerkezetnek, amellyel a pénzintézetek képesek felvenni a versenyt a jelenleg Magyarországon működő, valamint a fiókliberalizáció miatt a későbbiekben érkező vegyes bankokkal.

Mivel a bankok magánosí-tásához szükséges tőke ma nincs meg, “akár tetszik, akár nem, zömében külföldiek fogják megvenni a még állami tulajdonban lévő hazai bankokat” – vélte Czirják Sándor. A kérők számára pedig korántsem mellékes, milyen a tőkét fogadó gazdasági környezet. A jegybank alelnöke nem hagyott kétséget afelől, hogy a forint csúszó-leértékelését nem adják fel. A tőkepiacokon manapság tapasztalható “őrület” pedig – elsősorban az elérhető hozamok mérséklődésével – idővel valószínűleg csillapodni fog. Arra azért vigyázni kell, hogy a kamatok ne csökkenjenek túlságosan, ez ugyanis a költségvetési hiány fedezéséhez szükséges belföldi megtakarításokat vetné vissza, s emellett a külföldi tőkét is távozásra ösztökélné. E folyamatok megakadályozására a 25-26 százalékos egyensúlyi kamatláb látszik megfelelőnek.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénypiaca a nyílt kikiáltásos kereskedési rendszertől – amelyben a brókerek szóban adnak egymásnak ajánlatokat – továbbra is fokozatosan halad a teljes automatikus kereskedés felé. Utóbbi esetében a számítógépbe vitt ajánlatokat elektronikus “kereskedési könyv” párosítja össze egymással. Február közepétől valamennyi állampapír az automatikus kereskedésben forog, az első negyedév végéig pedig várhatóan teljesen megszűnik a nyílt kikiáltás az azonnali üzletkötéseknél – jelentette be Rotyis József, a BÉT ügyvezető igazgatója. Az értékpapírok kereskedése ma még tagoltan, részvény- illetve állampapír-csomagokban történik, az év közepéig azonban szeretnék “összenyitni” a BÉT piacát. Ekkor valamennyi, tőzsdén jegyzett papírra egyidejűleg lehet majd üzletet kötni, ami igen nagy figyelmet kíván majd a brókerektől. Hasonlóan az év közepe tájára tervezik bevezetni, hogy a nagyobb értékpapír-kereskedő cégek saját irodájukban köthessenek tőzsdei ügyleteket az elektronikus kereskedési rendszerben.

Címkék: Hetilap: Röviden

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.