Csak mostanra állt fel az a vizsgálóbizottság, amely a megrendelt és kifizetett, ám máig nem létező országos vényellenőrzési rendszer (over) ügyét hivatott kivizsgálni. A májusig hátralévő néhány hét aligha lesz elegendő ahhoz, hogy a bizottság a tömérdek irat gondos átnyálazása nyomán még a jelenlegi önkormányzat mandátumának lejártáig elkészíthesse jelentését. Korábban arról volt szó, hogy a lapunk megjelenését követő hétre halasztott önkormányzati közgyűlésre kész jelentést kell produkálni – benne az over-ügy felelőseit is megnevezve. Nem utolsósorban ez utóbbi ügy miatt is a legutóbbi, két hete megtartott önkormányzati közgyűlésen kis híján ölre mentek az egészségbiztosító vezetői: Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke például azzal vádolta Cser Ágnes OEP-főigazgatót, hogy eddigi működése alatt jelentős anyagi és erkölcsi veszteséget okozott az önkormányzatnak.
Néhány nappal ezután Rózsavölgyi László, az over kialakításával megbízott HiCare Kft. tavaly ősszel Londonba települt tulajdonosa fizetett hirdetésben tette közzé saját verzióját az over-ügyről. Ebben egyrészt kétségbe vonja az ügyben emlegetett 250 milliós összeget, másrészt leszögezi, hogy a HiCare a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette, s az OEP vezetőit vádolja általában az egészségügyi finanszírozási reform, konkrétan pedig a vényellenőrzési rendszer elszabotálásával.
Korántsem ennyi indulattal terhes, ám jelentős nézetkülönbség alakult ki az OEP (illetőleg Cser Ágnes főigazgató) és a népjóléti tárca vezetői között is. A főigazgató asszony egy nyilatkozatában kétségbe vonta a nagy nehezen kikínlódott ágyszámleépítés racionalitását, azt állítva, hogy a csökkentés után a betegszám emelkedése miatt még nőttek is a biztosító kiadásai. Ezzel magyarázta azt is, hogy kiadásuk eddig több, mint a költségvetésben elfogadott összeg. Keller László népjóléti politikai államtitkár elismerte, hogy az egészségügyi kasszánál az idén 10 milliárd forintos ki-adási többlettel kell számolni. A hiányzó összeg előteremtésére szerinte több forrás is rendelkezésre áll: a járulékbehajtás szigorításával lehetőség nyílik a költségvetésben tervezett 5 milliárd forintos tartalékalap felhasználására; átcsoportosítható a végkielégítésre szánt 2 milliárd forint; s a szigorúbb kórházi gazdálkodástól is remélhető némi megtakarítás. Az államtitkár ígérete szerint az egészségügyi intézmények ebben az évben mindenképpen számíthatnak megemelkedett bér- és dologi kiadásaik fedezetére.
