Már interneten is meg lehet nézni a magyar hangos filmhíradó első 12 évét tartalmazó gyűjteményt, amely az 1931 és 1943 közötti időszak Magyar Világhíradóinak több mint 5000 hangos filmhírét mutatja be. Előbb-utóbb pedig talán majd a teljes filmarchívum elérhető lesz az interneten. Nézegesse a videókat!
Túl vagyunk a novemberi átlagos csapadékmennyiségen, Kékestetőn már 100 mm eső hullott. Csütörtöktől azonban a ciklon továbbáll, nyomában valamivel hűvösebb, de száraz és ködös idő veszi át az uralmat Magyarország felett.
150 üzlet, 1200 parkolóhely, hipermarket, mozi, nonstopfitness és éttermek, 7 ezer négyzetméternyi iroda, valamint 89 lakás – ez az Allee, Újbuda legújabb bevásárló- és szórakoztatóközpontja. Videó és képgaléria!
Se szeri, se száma a felesleges KRESZ-tábláknak. Ezt igazolta a rendőrség által indított Táblavadász elnevezésű akció is, amelyre egy hónap alatt országosan 715 bejelentés érkezett.
Bari is be akart szállni az olasz versengésbe a 2020-as nyári olimpia rendezéséért, ám a helyi olimpiai bizottság (CONI) „elfogadhatatlannak" nevezte a déli város kandidálást.
November 11-én, szerdán újraindul az ELTE Trefort-kertjében a nyolcvanas-kilencvenes évek kultikus sorozata a Gólyavári esték, ahol először Ritoók Zsigmond professzor tart előadást Antigoné címmel.
Jelentős változások előtt áll a hazai biztosítási piac: a korábbinál sokkal költséghatékonyabb működés mellett kell magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtania, s olyan kihívásokra is választ kell találni, mint a rohamosan terjedő internethasználat – véli Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.
A válság egyik meglepetése, hogy az intézményi befektetőkkel szemben a kisbefektetők jó ütemben tértek vissza a piacra. A megfelelő közvetítő, azaz brókercég kiválasztásához adunk ezúton tippeket.
Idővel megszépülnek az emlékek, a pénzügyi szakemberek mára feldolgozták az egy évvel ezelőtti történések okozta traumákat. Volt, aki lélekben, és volt, aki anyagi értelemben is gazdagodott. Egy biztos: azóta másként tekintenek a jövőbe is. Szerencsére a jóslatokhoz való bátorságukat nem tépázták meg az elmúlt hónapok.
Nyár eleje óta várják a pénzpiacok meghatározó szereplői, hogy egy méretes korrekció keretében megpihenjenek a részvény- és nyersanyagárfolyamok. A piac azonban, úgy tűnik, mindenki eszén túljárt: történhet bármi, az összes esésbe gyorsan belevesznek a befektetők, az árak pedig új csúcsokra törnek.
CFD, ETF, FX és társaik – titokzatos tőzsdei betűszavak, amelyek mögé talán tőkehegyeket mozgató professzionális trédereket gondolnánk, pedig az online platformoknak köszönhetően a piaci instrumentumok korábban sosem látott tárháza kereskedhető akár már a konyhaasztal sarkára állított laptopról is.
Alakítani kell valamit a befektetéssel kombinált életbiztosításokon, mivel a válság során elszenvedett tőzsdei bukták nyomán sokan kiábrándultak a korábban sztárolt termékekből.
A válság egyik markáns hatásaként nem csak a devizaárfolyamok elszállása fenyegette a banki adósokat: a bankok ugyanis az őket ért veszteségeket a hitelkamatok megemelésével is igyekeztek enyhíteni. Remény van azonban a javulásra.
A tavasszal megindult medvepiaci rali nyomán azt lehet mondani: ebben az évben a részvényalapok eddig mindent vittek. Az alapkezelők ugyanakkor óvatosságra intenek: most már forduljunk a kötvényalapok irányába.
A márciusi tőzsdei mélyponton évi 20–30 százalékos tényleges hozamuktartoztak a legígéretesebb középtávú befektetések közé az euróban jegyzett magyar vállalati kötvények. Az ősz ugyan lehűtötte a kötvénypiaci hangulatot, de még mindig találni ígéretes papírokat ebben a körben.
Rendkívül vonzó, két számjegyű betéti kamatokat kínálnak a lakossági forrásokért versenyző bankok. Az ilyen betét még a kamatadó levonása után is megveri az inflációt. Az ördög persze ezúttal is a részletekben rejlik. Útmutató az akciós betétekhez.
A mostani pénzügyi-gazdasági válság kialakulásának legfőbb és legalapvetőbb okaként a pénzügyi piacok szabályozásának hiányosságait hozzák fel a szakértők. Ugyanakkor a válság számos morális és etikai kérdést is a felszínre hozott, amelyekre a politikai és a gazdasági döntéshozóknak mindenképpen reflektálniuk kell.
Egy olyan időszak után, amikor szinte minden prognózis csődöt mondott, vajon mi alapján tud dönteni a befektetési lehetőségek között egy átlagos magyar befektető?
Egy előnye biztosan van a válságnak: közgazdaság-tanilag nagyon érdekes és újszerű. Rettentő sok utólag érthető, ám előre nem megjósolható tanulsággal szolgálnak a történtek. Változik-e azonban bármi is a rendszer működésében? Félő, hogy nem tanulunk hibáinkból.