Noha a pénzpiacokon már tapasztalható némi enyhülés, a banki hitelekkel rendelkező adósok eddig nem nagyon érzékelték, hogy mérséklődnének a terheik. Sőt, a hitelek kamatperiódusától függően még fél-egy évvel a válság kitörése után is azt tapasztalták, hogy a bankok élnek a kamatemelés eszközével, a válság terheinek áthárításával. Emiatt többen bejelentést tettek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), amely vizsgálatot indított a bepanaszolt pénzintézeteknél.
A banki praktikáknak persze csak az egyike a kamatnövelés, emellett élnek a valutaváltás marzsainak, valamint költségeik felszámításának önkényes, egyoldalú megváltoztatásával is. Mindezt a panaszok nyomán indult felügyeleti vizsgálat is igazolta. Ezt követően született meg a döntés a banki magatartási kódex kialakításáról; az aláíró pénzintézetek vállalták, hogy egyoldalúan nem módosítanak a hitelszerződéseken. Mindennek azonban önmagában nincs még hatása a kamatokra és a banki hitelezési politikára, amelyre az elmúlt egy évben röviden a krónikus pénzszűke volt a legaktuálisabb jelző.
Szakértők körében ez év őszére mégis óvatos optimizmus tapasztalható. Jóllehet, a válságnak még nincs vége, a lakáshitelezésben – állítják többen is – lazítás várható a bankok részéről. A Magyar Nemzeti Bank egy nemrégiben keletkezett összefoglalója is úgy véli, hogy a bankok előrejelzései alapján a lakossági hitelezésben a szigorítási folyamat megállása remélhető, sőt, lehetséges a jelenlegi gyakorlathoz képest némi enyhítés.
„Különféle akciók indítása várható az év utolsó negyedében. Ez elsősorban bizonyos egyszeri díjak elengedésében, mérséklésében, illetve a válság első hónapjaiban szigorúbb hitelbesorolással sújtott települések kevésbé kockázatos kategóriába sorolásában nyilvánulhat meg” – sorolta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. Bánfalvi arra is rámutatott, hogy megindult a hitelek devizanem szerinti átrendeződése. A devizahitel-állomány áprilistól csökkenésnek indult, a forinthitel-állomány júliustól pozitívra váltott – igaz ugyan, hogy csupán pár száz milliós növekményről van szó. Az MNB jelentése szerint az euróalapú lakáshitelek térnyerése látványos volt az év első felében. Az ügyfeleknek jó hír, hogy ennek megfelelően a bankok májusban elkezdték mérsékelni az euróalapú hitelek kamatait. Az átlagos ráta így júliusban 7,43 százalékon állt. Forinthiteleknél hasonló a tendencia, itt 11,81 százalék volt az átlag, és nyár óta újabb akciók láttak napvilágot.
A biztató jelek ellenére sem könnyű egyértelműen előrejelezni a hitelpiac következő egy évét. Az igencsak rosszul teljesítő első félév után, az év hátralévő részében ugyanakkor a bankok jellemzően felívelő szakaszt várnak a lakáshitelezésben, és megmozdulhat a szabad felhasználású hitelek piaca is. Akik ugyanis eddig kivártak az ingatlanvásárlással és az ahhoz kapcsolódó hitelfelvétellel – mondta Bánfalvi László –, azok a stabilabb forintárfolyamra, illetve a gazdaságról egyre gyakrabban érkező pozitív hírekre reagálva most bátrabban léphetnek.
Kérdés, hogy az októberben bevezetett, új lakásokra felvehető, államilag támogatott hiteltípus mennyit lendíthet a július óta igencsak lejtőre került forgalmon. A támogatott hitel korlátai közül Bánfalvi kettőt emelt ki: egyrészt, hogy csak új lakásra lehet igénybe venni, másrészt 50 százalék a minimális önerő. Azaz nyilvánvaló, hogy igazi alternatíva a lakásvásárlásra továbbra is a piaci kamatozású hitel, amely igen széles körben érhető el, akár forint, akár deviza alapon.
A HC Központ ügyvezetője szerint üdvözlendő a nagy bankok többsége által nemrégiben aláírt etikai kódex. Az új szabályok betartásának folyamatos és teljes körű biztosítása azonban nagy feladatot róhat a nagyobb bankokra. Bánfalvi azt reméli, hogy a kódex alkalmazása kihatással lesz majd a hitelközvetítői piacra is, gyorsítva annak tisztulását.
