Változnak az idők. A kilencvenes évek közepén-végén a brókercég kiválasztásának egyik fő szempontja az volt, hogy hol van ismerős üzletkötő, illetve mennyire vagyunk vele jó viszonyban. Több példa nyomán ugyanis komoly félelmük volt a befektetőknek, hogy a brókercég bedőlhet, és ilyenkor mindenki időben szerette volna tudni a hírt, hogy kimenekíthesse pénzét. Manapság már nincsenek brókercsődök, még a válság sem okozott eddig egyet se. Emellett az esetleges kártalanításra szolgáló alap is fel van töltve. A piacon tevékenykedő banki hátterű vagy megerősödött magántulajdonú befektetési szolgáltatók esetében nincs szükség túlzott óvatosságra, inkább a szolgáltatás minősége és azok díja a mérvadó szempont a választásban.
Ezek feltérképezése előtt azonban el kell döntenünk egy nagyon fontos kérdést: meg tudjuk-e hozni egyedül befektetési döntéseinket, vagy szükségünk van tanácsadásra. Jó tisztában lenni azzal is, mekkora összeget – mely piacokon, milyen típusú, kockázatú pénzügyi eszközökbe – akarunk fektetni, és milyen időtávra. Ha ezen túlvagyunk, megkezdődhet az ajánlatok szemrevételezése.
Elengedett kézzel?
Ami biztos: saját képességeink feltérképezése után tudunk választani a hagyományos, személyes közreműködéssel bonyolított befektetési szolgáltatás, illetve az online felület teljes önállóságot követelő igénybevételéről. Ez a döntésünk mindenképpen hatást gyakorol a pénztárcánkra a későbbiekben. Egyrészt azért, mert ha nem rendelkezünk kellő jártassággal a befektetések világában, akkor az önálló döntéshozatalt választva igen csúnyán megégethetjük magunkat. Másrészt pedig, ha boldogulnánk egyedül, ám mégis a magasabb jutalékkal dolgozó, hús-vér üzletkötőket alkalmazó brókercég mellett döntünk, akkor a jutalék nagysága lesz az, ami egyéves aktív működés után fájdalmas nagyságrendet érhet el.
Az úgymond „hagyományos” és online szolgáltatás közötti választást befolyásolja még az is, mennyire aktívan csereberéljük portfóliónk elemeit. Ha vérprofi befektetőként az ultraalacsony díjjal dolgozó online rendszer mellett ülve egész nap figyeljük a monitort, brókersegítségre nem lesz szükségünk. Ellenben lehetünk mi gyakorlott tőzsdeguruk más elfoglaltság mellett is, ami miatt nem feltétlenül tudunk a kereskedési időszak teljes tartama alatt a képernyőre tapadni, és látni a piac minden rezdülését. Ekkor jó szolgálatot tesz egy üzletkötő, akit esetleg nem is csak mi hívunk fel, ha megbízást akarunk adni, hanem néha ő is ránk csörög, megosztva velünk véleményét a piaci folyamatokról vagy egy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségről.
Az tehát egyértelmű, hogy az emberi munkaerő alkalmazása a befektetési megbízások végrehajtásában drágább, mint a némi rendszergazdai felügyeletet igénylő, amúgy automatikusan dolgozó online szolgáltatás. Azt azonban érdemes tudni, hogy a „villanybróker” alacsony díjai megközelíthetők üzletkötői jutalék esetében is, mivel alkudni lehet a listaárból. Ennek természetesen feltétele, hogy kellően nagy összeget mozgassunk – megfelelően sokszor. Ahogy a gazdaságos, gyűjtőcsomagolásba bugyolált portéka esetében, úgy e szolgáltatásnál is működik a mennyiségi kedvezmény.
A díjakban az egyik legjelentősebb eltérés a fizetendő legkisebb jutalék mértékében található. Míg az online üzletkötések esetében ez általában pár száz forint, addig a hagyományos esetben több ezer forintra is rúghat egy-egy ügylet minimumdíja. Ilyen szempontból az egyszerre csak kisebb összeget befektetők esetében jobban megéri az online szolgáltatás választása, persze, ha boldogul egyedül az ügyfél.
Azt is érdemes megnézni, hogy az adott brókercégnél működik-e szolgáltatás portfólió kezelésére. Ez annyit tesz, hogy nem nekünk kell bíbelődnünk a legjobb hozammal kecsegtető befektetési célpontok felderítésével és megvásárlásával, hanem egy egyedi szerződés keretében megállapodhatunk a befektetési szolgáltatóval portfóliónk menedzseléséről, amelynek fejében a cég némi sikerdíjat kér a remélhetőleg pozitív eredményből.
Hosszabb menüsor
Maradva az eshetőségnél, hogy saját döntéseinket magunk valósítjuk meg (legfeljebb a brókerünkkel konzultálva), érdemes befektetési palettánkat kiterjeszteni a világ más területeire is, hiszen már erre is régóta lehetőség van. Itt is fellelhető a telefonos megbízásadás lehetősége az üzletkötőnek, aki azt végrehajtja, vagy az online kapcsolat valamilyen kereskedési platformmal, amelynek közvetítésében a hazai szolgáltató mint bizományos vesz részt. Ez annyiból jobb, mint közvetlenül valamelyik külföldi cég szolgáltatását igénybe venni, hogy reklamáció esetén, vagy ha nem vagyunk a gépünk közelében, de módosítani kellene az amúgy általunk megadott megbízást, jól jön a rendszer tulajdonosával szoros kapcsolatot ápoló, hazai brókercég munkatársa. Azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy a nemzetközi hadszíntéren való kereskedéshez némi nyelvismeretre is szükség van, még akkor is, ha az árfolyamdiagramok tanulmányozásának nyelve nemzetközi, hiszen az ábrák felismerése és a matematikai képletekkel számolt indikátorok használata nem igényel idegen nyelvekben való jártasságot.
Eddig zömében a magasabb kockázatú eszközökbe fektető megtakarítói szempontrendszert vizsgáltuk, de mi történik, ha történetesen megelégszünk a nagyobb biztonsággal elérhető, ám csekélyebb nyereség bezsebelésével. Ebben az esetben főleg komoly hangsúlyt kell fektetnünk a költségek minél alacsonyabban tartására, hiszen kisebb hozamból kell kigazdálkodnunk befektetésre jutó rezsinket. Ilyen esetben a számlavezetés díjait kell tüzetesen átvizsgálni, hiszen nem valószínű, hogy az ilyen típusú befektető túl sok tranzakciót hajtana végre. Amellett győződjünk meg arról is, hogy a kockázatkerülés ne merüljön ki egy szűkös állampapír-kínálatban, legyen lehetőségünk kicsit jobban szétteríteni befektetésre szánt megtakarításainkat. A pénzpiaci, a tőke- és esetleg a hozamgarantált vagy kicsit kockázatosabb befektetési alapok jegyei jó kiegészítői lehetnek ugyanis egy konzervatív portfóliónak is.
Végül tegyünk említést befektetéseink időhorizontjáról is, hiszen brókercégválasztásunkat jelentősen befolyásolhatja, milyen idősíkon gondolkodunk megtakarított pénzünk fialtatásában. Tévhit, hogy a tőzsde alkalmas két hónapra felszabadult pénzünk gyors „megpörgetésére”. Részvényekbe fektetni két-három évnél rövidebb időre nem nagyon érdemes, és azt is csak akkor, ha az a pénz biztosan nem fog hiányozni az említett időszakban. Ha erre nincs ennyi időnk és lehetőségünk, akkor lehet, hogy nem is érdemes befektetési szolgáltató után keresgélnünk. Valószínű, hogy rövid távra lesz ajánlata számlavezető bankunknak is, amely – ha jó ügyfelei vagyunk a pénzintézetnek – a legkisebb rezsivel megvalósítható megoldásnak tűnik.
