Van olyan, hogy a készítmények sem nyújtanak valódi megkönnyebbülést, ha pedig a fájdalom egy időre meg is szűnik, utóbb rendszeresen visszatér. Ilyenkor kiemelt jelentőségű, hogy kiderítsük, mi áll a fejfájásunk hátterében.
Számtalan ok
Bár a fájdalomcsillapítók kétségkívül kényelmes megoldást kínálnak, gyakori fejfájás esetén sosem árt utánajárni az okoknak. Már csak azért sem, mert a gyógyszerek túlhasználata káros lehet, a kiválasztott készítmény adott esetben hatástalannak bizonyulhat, a háttérben meghúzódó tényező feltárásával pedig akár a fájdalom újbóli jelentkezését is elkerülhetjük.
A fejfájás kiváltói közül sokat a laikus is jól ismer. Akadnak azonban olyan faktorok, amelyekre a többség alighanem nem is gondolna – pedig nemegyszer kifejezetten gyakori problémáról van szó.
Viszonylag jól ismert tény, hogy a magas vérnyomás, egyes fertőzések, például az influenza, a frontokra való érzékenység, a migrén nevű neurológiai betegség vagy a kialvatlanság egyaránt képes gyötrő fejfájást előidézni. A stressz, a depresszió vagy a látási problémák szintén fokozhatják a kockázatot, és sokan azzal is tisztában vagyunk, hogy a másnaposság is járhat kellemetlen fejfájással. Utóbbi esetben a tünet a dehidratáltságnak tudható be, de a túl kevés folyadék bevitele egyéb esetben is fájdalommal járhat.
A kiváltó okok között a vashiány ugyanakkor valószínűleg csak keveseknek jut eszébe, holott gyakran ez a hiánybetegség áll a háttérben. Az állapot akár visszatérő migrént is kiválthat – a jó hír azonban az, hogy az ok, azaz a vashiány megszüntetése jó módszer a kezelésre.
Könnyedén kezelhetjük
A vas létfontosságú elem a szervezetünk egészséges működéséhez, többek között a vörösvértestekben található, az oxigén szállítását segítő hemoglobin termelésében játszik kulcsszerepet. Csakhogy ezt az anyagot a szervezetünk nem termeli meg, ezért a naponta mindenki által veszített 1-2 mg mennyiségű vasat külső forrásból kell biztosítanunk.
A vashiány a nem megfelelő étkezésből vagy életvitelből adódó hiánybetegség, amely a nyugati világban meglehetősen gyakori. A háttérben több tényező is állhat, az elégtelen vasbevitel, a fokozott vasvesztés, a rossz vasfelszívódás, illetve a megnövekedett vasszükséglet – például terhesség idején és a menstruációs vérvesztés – miatt. Ez is magyarázza azt a tényt, hogy a vashiány előfordulása gyakoribb a nők körében. A vas szintjének jelentősebb csökkenése vashiányos vérszegénységhez is vezethet.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vashiány, valamint annak súlyosabb formája, a vashiányos vérszegénység fokozza a fájdalomérzetet, és fáradtságot, szédülést, szorongást, sőt fejfájást, illetve migrént okozhat. A vashiányos vérszegénység által kiváltott fejfájást a páciensek eltérően élhetik meg, van, aki tompa, az egész fejben érezhető fájdalmat tapasztal, más inkább kóválygást. A hiánybetegség okozta migrén erősebb fájdalommal, hányingerrel, illetve fény- és hangérzékenységgel is jár.
Krónikus fáradtság, szűnni nem akaró és rendszeres fejfájás, gyengeség, légszomj és szédülés esetén érdemes orvoshoz fordulni, ez ugyanis a vashiány vagy vérszegénység jele lehet. A pontos diagnózis, valamint a kezelés megválasztása természetesen a szakértő feladata.
A jó hír az, hogy a vashiány kezelésével annak tünetei, így a migrén és a fejfájás is enyhíthetők, vagy akár meg is szüntethetők. A gyakori kezelési módok közé tartozik a megfelelő étrend meghatározása és betartása, valamint a vaspótlás, hatékony vaskészítmények több hónapos szedésével.
Amennyiben a vas szintjét sikerül tartósan egészséges szintre beállítani, könnyen elképzelhető, hogy a korábbi, gyakori fejfájásos epizódok egyszerűen megszűnnek – nincs is többé szükség fájdalomcsillapítókra.
