Ők az allergiások, akiknek ekkor indul a pollenszezon. Igaz, már februárban is vannak olyan növények, amelyek megkeserítik az arra érzékenyek életét, főleg mostanában a klímaváltozás hatására. Kutatások arra jutottak, hogy Európában 385 növény a korábbinál hamarabb kezdi meg a virágzását.
A növények virágba borulnak, ami szép, jó és hasznos, de sokaknak okoz problémát: tüsszögést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, torokkaparást. Jó, jó, de honnan tudjam, hogy allergiás vagyok? – merülhet fel ezek után sokakban a tüneteket olvasva. Szakemberek szerint az, aki két hétnél tovább tapasztalja a tüneteket, vélhetően nem megfázott, hanem az allergia gyötri. Ilyenkor azonban már nem érdemes leteszteltetni magunkat, a legjobb, ha ezt szezonon kívül tesszük.
De melyek ezek a növények?
A teljesség igénye nélkül a tavasz elején virágzik: a nyárfa, a juhar, a gyertyán, a platán, a dió, az eperfa, a pázsitfű, a tiszafa, a fűz, a nyír, a tölgy, a bükk, az éger, a mogyoró, a kőris, a ciprus, a szil és a fenyőfélék is. Majd tavasz végén virágoznak a hársfák, az útifű, a lórom. És akkor ott vannak még a tavasztól őszig polleneket eregető gombák és csalánfélék.
A szeszélyes, gyakran száraz, napos és jellemzően szeles tavaszi időjárás is problémát jelent. A virágpor képes akár több száz kilométert is utazni a széllel.
Az eső viszont – jó esetben azért tavasszal ez sem ritka – bizonyos szempontból megváltást jelent az allergiásoknak, hiszen ilyenkor a virágport elmossa a víz. A szárazság éppen ezért a legrosszabb, ami történhet. És, magától értetődően, amilyen az idő, olyan a tünetek súlyossága.
Így ha valaki tudja magáról, hogy a tavaszi rügyfakadás együtt jár nála az allergiás panaszok megjelenésével, készüljön fel időben a pollenszezonra. Bár csábító lehet egy séta a napsütésben, ezt időzítsük mindenképp a késő délutáni vagy esti órákra, amikor kevesebb a pollen, vagy válasszuk az eső utáni időszakot.
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
