2021-ben új fokozatra kapcsoltak a hazai hírességek: Dér Heni gyűjti a negatív kommenteket, és azt tervezi, hogy bíróságra megy, Szinetár Dóra pedig kiposztolt egy privát levelet, amiben egy nagymama nemes egyszerűséggel lekurvázta. Az énekesnő a 24.hu-nak azt mondta, nem lehet, hogy nyolc napon túl gyógyuló lelki sérüléseket okozunk egymásnak.
Nagyon bosszant, ha valaki azzal akarja a verbális online bántalmazás témáját elintézni, hogy ne foglalkozzak vele. Hogy tudnék nem foglalkozni vele, amikor belehatol a lelkembe?
Szinetár a közösségi oldalán hívta fel követői figyelmét, hogy privát üzeneteik nyilvánosságra kerülhetnek. A fenti levél megosztásával arra szeretné felhívni a figyelmet, elfogadhatatlan, hogy egy „virtuális kapucnit felvéve, név nélkül sebeket ejtünk egy másik emberen”, aztán bátran futásnak eredünk. Ahogyan azzal sem ért egyet, ha a kommentelők sértődnek meg azon, amikor a rendőrség vagy ő maga lerántja róluk a leplet.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ha valaki megmutatja az arcát, és nem álnévvel vagy -profilképpel regisztrál, akkor bizony vállalja a véleményét is. Ha levélben írják, hogy »tehetségtelen kurva vagyok«, arra is ugyanez vonatkozik. Nem hiszem, hogy a privát üzenetek megosztásával jogsértést követek el. Ha mégis, állok elébe, és a bíróságon is szívesen elbeszélgetek a küldővel az online bántalmazás fogalmáról, amit ugyanúgy nem tehetünk meg, ahogy fizikailag sem bánthatjuk egymást.
Szinetár szerint egy közszereplőnek általánosságban nem kell többet eltűrnie, mint bárki másnak. Csak és kizárólag akkor, amikor a közönség előtt szerepel, ide tartoznak a színházi előadások, a koncertek vagy a sajtónyilvános megjelenések. Bárki megfogalmazhat kritikát, azonban a „tehetségtelen kurvázásnak” semmi köze a közszerepléshez. Hatékonyabbnak tartja a nyilvános kiállást, mint a hosszadalmas és bonyolult bírósági eljárást, ami egy laza elmarasztalással is végződhet. Szerinte a gyalázkodó kommentelők virtuális bokszzsákként használják az internetes közösségi oldalakon megtalálható embereket, az oldal üzemeltetőjét és a többi követőt egyaránt, ráadásul az ilyen ítéletek után is folytatják a hadjáratot.
Őket nem változtathatjuk meg, ám fontos, hogy a normális értékrendet vallókban még jobban tudatosítsuk, ez helytelen viselkedés
– mondja, majd hozzáteszi: nem akar politizálni, de úgy látja, az elkeseredett embereket évek óta arra hergelik, hogy örökösen gyűlöljenek valakit vagy valamit. Szinetár azt vallja, az embereket igenis szembesíteni kell azzal, hogy a leírt szavaknak is súlya van. A fejében már megfogant egy gondolat:
Tervezzük többen kollégák, hogy összeállunk, és létrehozunk egy online szégyenfalat, ahol megmutatjuk a gyűlölködőket és a gyűlölködő írásokat. Azokét, akik napi szinten belénk és egymásba rúgnak. Talán ha más felületen is viszontlátják a vállalhatatlan mondataikat, és elolvassák, hogy az emberek mit gondolnak róluk, legközelebb átgondolják, mit írnak.
Kurvázni nem szabad, de privát levelet megosztani sem
Bár ugyanúgy átlépünk egy határt, ha egy kocsmában vagy egy koncerten küldünk el melegebb éghajlatra valakit, valamiért azt hisszük, hogy a világhálón sokkal több belefér, és sokkal többet is engedünk meg magunknak. Holott a rágalmazás, a jó hírnév megsértése és a becsületsértés minden helyzetben ízléstelen és társadalmi normákkal ellentétes viselkedés. Dr. Polyák Gábor médiajogász elmondása alapján kétféle megközelítés létezik: vagy valótlanságot állítunk, vagy gyalázkodó megnyilvánulásokkal kommunikálunk – ha kurvának nevezünk valakit, az egyszerre becsületsértés és véleménynyilvánítás. Utóbbi azért, mert valószínűleg nem arra gondolunk, hogy az illető a testéből él, illetve hány szexuális partnere volt.
A szakértő szerint Szinetár Dóra nem oszthatja meg egy privát levél tartalmát, amelyben látszódik a kommentelő teljes neve és fényképe, hiszen a magánüzenet közzététele is ugyanúgy jogsértés, mint az, ha ribancként emlegetnek valakit. A jogász hozzátette: emberileg érthető az énekesnő reakciója. Szerinte hozzászoktunk már, hogy vannak, akik sértő hozzászólásokat írnak az Instagramra vagy a Facebookra, de lelkileg fájdalmasabb, ha belefolynak a magánéletünkbe egy privát levél formájában. A celebek – a mostanság felerősödött – nyílt kiállással megüzenték, hogy nem akarnak közösséget vállalni az interneten uralkodó állapotokkal, ellenben nehéz rálelni arra a megoldásra, ami jogi és kommunikációs szempontból is rendben van. Nagy igazság, hogy egy közszereplőnek sokkal többet kell elviselnie, és csak a szándékos hazugságok ellen léphetnek fel. Noha ennyire nem egyértelmű a bírósági gyakorlat, mert pereskedhetnek egy nem éppen kedves komment miatt is, de nagy száj ide vagy oda, azért nem ez a gyakori.
Sokkal ritkábban zajlanak tárgyalások minősítő kommentek miatt, mint ahány ilyen ügy van. A celebeknek el kell dönteniük, hogy mindenkivel akarnak-e pereskedni, az ugyanis óriási idő- és energia-befektetés, valamint egyáltalán nem biztos, hogy megtérül. Ráadásul az üzenetküldők meg is sértődhetnek, és könnyen lehet, hogy még ők indítanak személyiségi jogok megsértése miatt pert.
Bár kevés konkrét eredménnyel záruló ügy volt ebben a témakörben, egy emlékezetes akad: Lázár János politikus korábban pert indított „emberi méltóságának megvédése érdekében”, és nyert egy, a delmagyar.hu-n megjelent komment miatt. A közszereplőt szállító busz balesetbe keveredett, amelyben életét vesztette egy kisgyermekes fiatal nő. Az egyik véleményező azt kívánta, hogy Lázár János bárcsak meghalt volna. Lázár végül a lapkiadóval kötött egyezséget a kártérítését illetően, de a kommentelő megúszta a felelősségre vonást.
Aki celebnek áll
Berkes Ákos közösségimédia-szakértő úgy látja, egy gyűlölködő folyamat végéhez közeledünk, hiszen a nyugati világban évek óta csökken a közösségi médiát használók száma, ugyanis a médiumok túl sok személyes adatot kezelnek, illetve az internet-használati szokásainkat is látják, ezért megkérdőjeleződik a magánélet védelme.
A hírességeknek azonban elfogyott a türelmük, és valahol felelősségüknek érzik, hogy a saját oldalaikon rendet tegyenek.
A közszereplők valószínűleg azt gondolják, hogy a Twitterhez és a Facebookhoz hasonlóan ők is igazságot szolgáltathatnak.
A teljesítmény minőségének is komoly jelentősége van: nem mindegy, hogy valaki olimpiai bajnok vagy csupán állandóan balhét generál. A szakértő szerint aki mögött érdemi munka áll, általában kevesebb utálatot kap, és logikusan kevesebb konfliktust is vonz be. Berkes szerint a közösségi oldalak felhasználási alapelvei nem igazán korlátozzák a trágár beszédet, ezért a közszereplők alanyi jogon döntenek arról, hogy mennyire gyakorolnak cenzúrát a saját hivatalos platformjukon, viszont a szakértő sem támogatja azt, hogy ugyanolyan, jogilag aggályos mocsárba süllyedjünk, mint amiben a trollok dagonyáznak.
De mégis mit tehet egy celeb? Például beállíthatja a Facebookon, hogy bizonyos csúnya szavakat ne jelenítsen meg az oldala, ezzel a módszerrel a felhasználót sem kell letiltania. Az előzetes cenzúráról a kommentelő is értesül, és lehetőséget kap arra, hogy a mondandóját átfogalmazza. A szakértő úgy érzi, gyakran a celebek reagálnak rosszul vagy törvénysértő módon a jó ízlést sértő hozzászólásokra.
A sztárok a rossz reakciókkal könnyen ellenségekké válhatnak, márpedig az internet nem felejt, és az online népharag könnyedén elsodorhatja őket.
