Magyarországon igen széles skálán mozog a kutyák otthoni táplálása: a legtöbben esküsznek a tápokra, mások a húslevesből maradó csontok mellé teszik le a voksukat, némelyek pedig vegyítik a kettőt, de az általános vélekedés mégis az, hogy „a kutya majdnem mindent megeszik, majd ő eldönti, mi a jó neki”. Csakhogy ezzel a felfogással komoly problémákat okozhatunk szeretett ebünknél, mert a rendszertelen, zavaros és minimális figyelmet nélkülöző táplálás komoly rombolást végezhet el a kutyák egészségében.
Ez részint azért történhet, mert azt feltételezzük, hogy négylábúink képesek megfelelően szűrni azt, mi a jó nekik vagy mi nem. A kutyák valóban nem válogatnak sok esetben az ételben, de előfordul, hogy félretolják a tápot (vagy épp csak azt hajlandóak enni), csak maradékra fáj a foguk, vagy egyszerűen a konzerveket részesítik előnyben – a negatív hatásait pedig sokszor csak utólag vesszük észre rajtuk.
Honnan tudjam, hogy gluténérzékeny a kutyám?
Alapvetően a kutyatartás velejárója, hogy táppal (is) etetjük kedvencünket. Ezekben a tápokban ott lapul a glutén mint élelmiszerösszetevő. Megtalálható a búzában, zabban, rozsban és kukoricában is, a szervezetbe kerülve pedig allergiás reakciót válthat ki nemcsak embereknél, hanem kutyáknál is. Zavart okozhat a bélrendszerben, és általános depresszióhoz is vezethet, ha nem foglalkozunk vele. Ha netán elhagynánk a tápokat, és otthoni kosztra állunk át a kutyák esetében, igencsak figyelmesnek kell lennünk, mert a rizsen kívül nehéz olyan alapanyagot találnunk a konyhában, ami nem tartalmaz glutént.
Kutatások szerint inkább fejlődési rendellenesség az, ha a kutya gluténérzékennyé válik, de a vemhesség alatti időszak is táptalajt adhat az allergia lappangásának, hogy aztán később előtörjön (meglepő, de a stressz is kiváltó ok lehet náluk). Miután a kutyánk nem tudja jelezni, hogy kellemetlen utóhatásai vannak a tápláléknak, amit a tányérjába teszünk, nekünk kell figyelnünk az állat olyan jelzéseire, melyet nem feltétlenül nekünk intéz, inkább általánosan jellemzi a mindennapjait.
A gluténérzékenységnek több könnyen észrevehető jele is van az esetükben:
- többször végzik a dolgukat, a székletük folyós állagú és bűzös,
- puffadnak, sokat szellentenek napközben,
- levertnek tűnnek, nincs kedvük játszani, sétálni,
- kiütés lesz a bőrükön, viszketnek,
- súlycsökkenést tapasztalunk rajtuk.
Ebben az esetben azért is kell résen lennünk, mert hasonló tüneteket mutatnak akkor is, ha paraziták támadták meg őket, netán elkaptak valamilyen más fertőzést. Érdemes ilyenkor állatorvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, valóban gluténérzékenység áll a háttérben.
Mit tehetünk?
Amennyiben beigazolódik a gyanú és valóban gluténrérzékeny a kutyánk, úgy értelemszerűen az étrendjében kell drasztikus változtatásokat előidéznünk. Ennek különböző szintjei vannak, de az általános megoldás a zéró tolerancia, amikor száműzzük az étrendjükből a glutént tartalmazó élelmiszereket.
A gabonafélék sok szénhidrátot és rostot is tartalmaznak, előbbire nem igazán van szükségük az ebeknek, utóbbira viszont annál inkább. Ezek nem csak gabonafélékben fordulnak elő, ott vannak az édesburgonyában, zöldségekben és a hüvelyesekben, amelyek minden szempontból jó hatással vannak rájuk, épségben tartják a bélrendszerüket. A gluténmentes tápok nagyrészt ezekből állnak, mellette fehérjében és zsírsavakban is gazdagok – fontos, hogy ilyenek után keresgéljünk a boltokban vagy a webshopokban.
Érdemes tehát figyelni arra, mit adunk a kutyánknak, mert akár súlyos emésztési betegség is felütheti a fejét náluk, vagy akár elhízhat a négylábú, de az sem ritka, hogy daganatos megbetegedést kap. Így ha olyan tápot választunk, amely nélkülözi a gabonát és a glutént, csak jót tehetünk a kedvencünknek.
Szponzorált tartalom
Kezdje el a gluténmentes táplálást az érzékeny kutyák számára kifejlesztett Nutro Grain Free™-vel, hogy kedvence vidám és egészséges életet élhessen. A kipróbálás semmibe nem kerül: ha most vásárol 1,4 kg-os Nutro™-t, az első csomag árát visszaadjuk.
A cikk a Nutro™ támogatásával készült.
Kiemelt kép: Getty Images
