Miközben Magyarországon jellemző az a családmodell, amely általában az egyik szülő – többnyire az apa – pénzkeresetén alapul, mégis csak kevesek teszik fel maguknak azt a kérdést, hogy vajon mi történne, ha apu vagy anyu munkaképtelenné válna, és elapadnának a pénzcsapok.
Pedig éppen ez történt a budapesti Molnár családdal, amelynek tagjai az említett berendezkedés szerint éltek: a kétgyerekes családban az édesapa, Gábor volt a fő pénzkereső, aki viszonylag nyereséges vállalkozási tevékenységével biztosította az átlagnál magasabb életszínvonalat tanítóként dolgozó felesége és gyermekei számára. Nagy házban éltek, amit devizahitel terhelt, két autót tartottak fenn, amiket szintén kölcsönből vásároltak. A gyerekek – Antal és Péter – pedig nem állami, hanem költségtérítéses főiskolára jártak. Telt rá, hiszen a családfő biztosította az anyagi feltételeket mindezekhez. Csak éppen egy esetleges és váratlan megbetegedéssel nem számoltak.
Így ekkor még nem tudták, hogy ez a családmodell törékenyebb, mint gondolnák. Pedig ha előrelátóbbak lettek volna, és pénzügyeikben tudatosabbak, a rájuk váró megpróbáltatások és mostoha körülmények egy részét mindenképpen megelőzhették volna.
A Molnár család kálváriája 2010-ben kezdődött azzal, hogy a családfő, Molnár Gábor stroke-ot kapott, és hetekre az egyik budapesti kórház intenzív osztályára került. Sok jóval nem is kecsegtették a családot az orvosok, az apa éppen csak, hogy túlélte a szélütést, ami után hosszan tartó, költséges regenerálódás várt rá.
Az első vizsgálatok után közölték az orvosok, hogy a következő két hétben eldől, hogy túléli-e a stroke-ot. Szerencséje volt
– mondta Mariann, a családfő felesége.
Csakhogy közben a számlák nem vártak. A hiteltörlesztők, fizetési felszólítások egymás után érkeztek, s az addig anyagi gondoktól mentes család hamarosan csődbe ment. A két főiskolás fiúnak munkát kellett vállalnia a tanulás mellett, és diákhitelt kellett felvenniük, hogy a tandíjat ki tudják fizetni. Egyikük mára kifizette, másikuk viszont még a mai napig is törleszt.
Én majdnem kétmilliót fizettem vissza az elmúlt 8 évben magasabb törlesztés mellett, a tesómnak még van belőle bőven, ő sokáig nagyon alacsony törlesztést vállalt
– festette le Antal, hogy ő miért van már túl a kölcsön törlesztésén.
Közben a hitellel terhelt házuk végrehajtás alá került, egyik autójukat lefoglalta a bank, másikat pedig ellopták, noha azt is kölcsön terhelte. Az édesanya tanítói fizetésének egy részét a mai napig levonja egy önálló bírósági végrehajtó, ám ez az összes tartozás tekintetében annyira elenyésző összeg, hogy vélhetően élete végéig csökkentett fizetést és majd csökkentett nyugdíjat fog kapni. A családfő azóta egy szívrohamon és szívműtéten is átesett, de már ő is újra dolgozik, igaz alkalmazottként, és az ő fizetése egy részét szintén elviszi a végrehajtó.
A hirtelen bekövetkezett, nem várt betegség alapjaiban rendezte át a Molnár család életét, a családtagoknak pedig évekbe tellett, hogy konszolidálják a helyzetüket. Azóta jóval szerényebb körülmények közt élnek, és közben azon is dolgoznak, hogy a két fiú – Antal és Péter – ne örököljön adósságot.
Szponzorált tartalom
A cikk az AEGON támogatásával készült.
