Ma úgy tűnik, mintha sokkal több embert fenyegetne a stressz, és sokkal többen lennének depressziósak, mint korábban bármikor. Pedig a stressz és a depresszió nem új dolgok, nagyon régóta küzd velük az emberiség. És mindig is léteztek technikák, amelyek segítségével – több vagy kevesebb sikerrel – próbáltak enyhíteni ezeken a problémákon. Ezeknek a régi technikáknak egy része még ma is népszerű, és segíthet nekünk is a stressz kezelésében.
Tai chi
Ha látott már valaha kínai vagy európai embereket szinkronban mozogni a parkokban, akkor látott már Tai chi-t. Ez az ősi művészet a mozgások saját magunk által időzített, folyamatos rendszerén alapszik.
Azzal, hogy az mozgásunkkal és a légzésünkkel megpróbálunk a jelenre fókuszálni, középpontba helyezzük magunkat és nyugodtabb állapotba kerülünk.
A Tai chi azért hasznos gyakorlat, mert biztonságos, és különösebb kockázata sincs, ráadásul mindenki számára hozzáférhető, miközben a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt segít egészségesebbé válni, vagy felépülni a sérülésekből, betegségekből. A jógához hasonlóan ezt is érdemes oktatótól elsajátítani, de utána képesek leszünk önállóan is gyakorolni.
Séta
Bár magától értetődik, nem érdemes „lenézni” ezt az egyszerű mozgásformát. Egy tízperces séta hatalmasat dobhat a közérzetünkön, és tudományosan igazolt, hogy a stressz ellen is működik!
A séta ugyanis endorfint termel a szervezetünkben, ami csökkenti a stressz hormonok szintjét. A magányos, természetben történő sétának meditáció-szerű hozadéka is van: a gondolataink felszabadulnak tőle, ez pedig azt eredményezi, hogy képesek leszünk a figyelmünket minden erőfeszítés nélkül önmagunkra irányítani.
A séta minden bizonnyal a világ egyik legősibb stresszoldója, még ha gyakorlói csupán csak ki akarják szellőztetni a fejüket, miközben fogalmuk sincs róla, hogy ezzel mennyit segítenek saját magukon.
Mély lélegzet
Mindannyian láttunk már ideges embert, aki úgy próbált meg megnyugodni, hogy nagy levegőket vett. Ugye gyakran mondogatjuk: vegyél egy mély lélegzetet és megnyugszol! A mély lélegzet önmagunk megnyugtatásának ösztönös formája, de pranayama néven a jógába is beépült.
A mély lélegzettel bejutott oxigén elárasztja egész szervezetünket, ami segít a feszültség oldásában. Stresszhelyzetben viszont légzésünk egyre szaporábbá, felületesebbé válik, az oxigénellátottság emiatt csökken, ami tovább fokozza a feszültség-, idegesség-érzést bennünk. Egy szó, mint száz: ha ideges vagy feszült vagy, nyomaszt a stressz, végy egy mély lélegzetet!
Fotó: Thinkstock
