Élet-Stílus

Ritkán látható állatok népesítik be a szegedi vadasparkot

A legtöbb veszélyeztetett állatot tartó magyar állatkertben némi szerencsével még tatut is simogathatunk.

A három majommal, egy óriáskígyóval, illetve néhány őzzel és vaddisznóval 1985-ben a vidámpark részeként megszületett vadaspark alig három héttel a vasfüggöny lebontásának megkezdése után, 1989. májusában még csak három hektáron, kevés állattal nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, az azóta eltelt három évtized azonban elég volt ahhoz, hogy az intézmény a ritka állatok legfontosabb magyar bástyájává, és egyben a nemzetközi fajmegmentési programok legfőbb magyar segítőjévé váljon.

Szurikátából sincs ám hiány / Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az ország legnagyobbjaként – míg a fővárosi Állatkert csak 18,4, addig a szegedi 44 hektáron, természetes erdőben bújik meg – nyilvántartott, a város szélén elterülő kert persze nem csak szakmai terepként, de a különlegességekre vágyó látogatók legfőbb célpontjaként is szolgál, hiszen egy egész sornyi állattal, így dolmányos hangyásszal, makákóval, ködfoltos párduccal, kistestű majom- és makifajtákkal, sörényes farkassal, a Madagaszkáron élő fosszával és a mogorva arcú, ártatlan szőrgombócoknak tűnő, de valójában elég vad manulokkal és a szürreális zsákutcának tűnő, összegömbölyödve sárgadinnyének tűnő déli háromöves tatuval csak itt találkozhatunk az országban.

A manul, avagy a pusztai macska / fotó: Albinfo

 

A matakóként is emlegetett, Amerika száraz erdőiben és füves pusztáin magányosan osonó apró tatu gyakran megfordul a látogatók közt is, hiszen a rokonaival ellentétben páncélzatát a teljes teste körül összezárni képes ragadozót gyakran megsétáltatják, így az ösvényeken feltűnő kíváncsi látogatók testközelből ismerhetik meg a kézhez szokott, alig másfél kilós állatot.

Az apró ragadozónak a vadasparkban töltött hónapok során lassan elmúlt az emberek okozta veszélyérzete, így közelükben is boldogan szaladgál, vagy épp gyenge látásával és szaglásával próbálja feltérképezni a környezetét.

Nem a szépsége a legmegnyerőbb tulajdonsága, de a veszélyeztetettség szélén álló faj fontos része környezete ökoszisztémájának / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A gyakrabban előforduló fajok terén sem kell azonban szégyenkeznie a kertnek, hiszen nagymacskákból is igen jól állnak: ottjártunkkor épp a két gepárd sétált komótosan a jókora területükön, de a közelükben jaguár, hópárduc, puma, illetve foltos hiéna és észak-kínai leopárd is él.

Az épületek és a teljesen zárt, legalább részben betonozott terek helyett a szegediek a legtöbb esetben inkább a nagy, nyitott kifutókat tartják előnyösnek, heteken belül pedig új állat – elefánt – érkezik a már most is több mint száznegyven faj közel ötszáz egyedének otthont adó területre.

A legnagyobb szenzáció azonban egyértelműen a park első oroszlánkölyke, Amali, akinek színe miatt a vadonban nem lenne sok esélye. A trófeagyűjtők ugyanis az 1930-as évektől hirtelen óriási érdeklődést mutattak a valójában nagyon világos sárgásbarna színű oroszlánok iránt, így az évezred végére az ennyire világos színt okozó gének jobbára el is tűntek a természetből. Fehér oroszlánt így ma már leginkább csak az állatkertekben lehet látni.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Szeged őszig egészen biztosan három fehér oroszlán otthona lesz majd, hiszen a hat hónapos kölyök addig még biztosan a kifutó sztárja lesz.

A Szegedi Vadaspark az év minden napján várja a látogatóit, megközelíthetőségéről, a jegyárakról, illetve a gyermekes családok számára ideális állandó programokról  – így a fóka- vagy pingvinetetésről – az intézmény honlapján lehet tájékozódni.

Szponzorált tartalom

A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit kft. támogatásával készült.

Címkék: szeged

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Iranian troops take part in the "National Persian Gulf day"  in the Strait of Hormuz, on April 30, 2019. - The date coincides with the anniversary of a successful military campaign by Shah Abbas the Great of Persia in the 17th century, which drove the Portuguese navy out of the Hormuz Island, after which is named the waterway which separates the Gulf from the Sea of Oman. (Photo by ATTA KENARE / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.