A válasz sajnos egy egyértelmű nem, hiszen az alkoholos kézfertőtlenítőkben, szappanokban, szájvizekben, tisztítószerekben, kozmetikumokban és más eszközökben (így például a lakáson belül használt műanyagokban, vagy épp szemeteszacskókban) széles körben használt triklozánnak legalább annyi hátránya van, mint előnye, hiszen egyes kutatások szerint beavatkozik a hormonrendszer működésébe, de ha mindez nem lenne elég, az antibiotikumoknak egyre nagyobb számban ellenálló baktériumoknak is segít eljutni a teljes győzelemig, köszönhetően annak, hogy egy túl széles körben használt szerről van szó, a baktériumok pedig lassan eljutnak addig a fejlődésben, hogy egyre nagyobb eséllyel képesek lesznek minket legyőzni – épp az ellenük használt fegyver megfordításával.
A Washington University nemrégiben véget ért kutatásai szerint az E. coli törzseket szokásos antibiotikumokkal és triklozánnal támadva azok tízezerszer nagyobb eséllyel éltek túl, mint azok, amelyek közelről sem látták a vegyületet.
Ennél nagyobb baj azonban, hogy az elmúlt években egyre kevesebb falba ütköző MRSA elleni utolsó mentsvár, a vankomicin hatásait is semlegesíti.
A kutatóknak arról egyelőre fogalma sincs, hogy a triklozán mostanában miért a betegségeket védi a velük szemben való harc felvétele helyett (az anyag egyébként sem öli a baktériumokat, hanem megállítja a szaporodásukat), de az amerikai élelmiszeripari és gyógyszerfelügyelet szeptemberben már betiltotta a vegyület használatát az antibakteriális szappanokban és tisztítószerekben, sőt, lassan az európai országok is reagálnak a hirtelen növekvő veszélyre.
