Az ideiglenesen nyugdíjazott Filmhíradós sorozatunkban az elmúlt hónapokban évtizedes filmhíradós riportokat mutattunk be Budapestről, illetve a magyar vidékről, így a Budavári Palota második világháború utáni helyreállításáról, a városligeti nemzetközi motorversenyekről, a Citadellában egykor működött szállodáról, egy száz évvel ezelőtti matyó esküvőről, a hetvenes évek mára megszűnt budapesti mozijairól, vagy épp a Budapesti Csokoládégyárban folyó csodákról.
Ma újra Budapest felé vesszük az irányt, és ezzel a British Pathé gyűjteményéből származó kétperces válogatással bemutatjuk a két világháború közti nyüzsgő főváros egy napját:
A felvételeken látható terek és utcák jó része ma is ugyanígy fest, de néhány lényeges különbséget azért észrevehetünk:
Elsőként a Pénzügyminisztérium egykori, a Mátyás-templomtól néhány méternyire, a Szentháromság téren állt épületét (ép.: Fellner Sándor, 1904), melyet második világháborús sérüléseinek helyreállítása helyett inkább visszabontották és leegyszerűsítettek. Sebaj, a Várnegyed-projekt részeként jövőre megkezdődik az eredeti állapotába való visszaállítása:
Rövidesen azonban feltűnik a Várnegyed túlsó végén álló Magyar Nemzeti Levéltár (ép.: Petz Samu, 1913-1923) neogótikus épülete, mely még 1945-ben elpusztult tornyával együtt magasodik büszkén az évszázados házak fölé:
A Nyugati tér felett még nem ível át a felüljáró (ép.: Wellner Péter, 1980), melynek Váci úti végénél még ott áll a Westend-ház, melyet 1978-ban robbantottak fel, sőt, még villamos is jár a Váci úton:
A Kossuth téren még sokkal szebb park fogadta a pihenni vágyókat:
A Rákóczi úton még minden épületről neonreklámok lógnak, melyek este igazi metropolisz-hangulatot kölcsönöztek a manapság leginkább csak városi autópályaként emlegett utcának. Az utcában, illetve az Erzsébet hídon egyébként 1972 végéig jártak villamosok.
A film a régi Erzsébet híd (ép.: 1898-1903) képével zár – ezt 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok robbantották fel, tíz méterrel szélesebb pótlása pedig 1964-re készült el.
